Orosz: Kvardának igaza lehet

„Azt hiszem, bizonyos feltételek mellett Kvarda beadványa sikerrel járhatna” – árulta el lapunknak Orosz, ám az alkotmánybíróság tanácsosaként nem akart részletekbe bocsátkozni, mert a későbbiekben nem vehetne részt az ügyben, ha az valóban a taláros testület elé kerülne. „Jogi szempontból mindenképpen érdekes és egyedi, rendkívül bonyolult problémáról van szó” – tette hozzá a jogász. A parlament számára is újdonság volt Kvarda tiltakozó levele, melyben nehezményezte, hogy bár Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit Brüsszelbe távozásával két rendes képviselői hely szabadult fel, ő csak pótképviselőként kerül a parlamentbe. A párt ugyanis két addigi pótképviselőjét ültette rendes képviselői székbe, s az újonnan érkezők kerültek Miklós László és Csáky Pál kormánytagok helyére.

„Mindenképpen vitatható, hogy ez az eljárás összhangban van-e alaptörvényünkkel” – erősítette meg Orosz, aki szerint nem mérvadó azzal érvelni, hogy az összes párt hasonlóan járt el, és eddig soha senki nem tiltakozott. „Nem lenne etikus arról találgatni, milyen következményei lennének, ha bebizonyosodna, hogy Kvardának van igaza” – jegyezte meg az alkotmányjogász.

A tényleges és a pótképviselő között az a különbség, hogy az előző négy évig ülhet a parlamentben – kivéve ha lemond vagy elítélik –, ha pedig a kormányban tisztséget vállal, mandátuma nem szűnik meg, csak nem érvényesíti, s ilyenkor helyére pótképviselő ülhet. Ha a kormányból menesztik, megint előveszi mandátumát, s az őt helyettesítő honatyának automatikusan távoznia kell. A pótképviselőkről a választójogi törvény, alkotmányunk és a házszabály csak azt mondja ki: ha egy rendes képviselő felfüggeszti mandátuma gyakorlását, helyére póttag kerül, aki leteszi az esküt, és addig van a parlamentben, amíg az, akit helyettesít, nem jön vissza. Ha erre a megbízatási időszak végéig nem kerül sor, elméletileg négy évig a törvényhozásban dolgozhat.

Jogrendünk azt nem részletezi, mi van akkor, ha egy pótképviselő távozik a kormányba, kérdéses, ő felfüggesztheti-e mandátuma gyakorlását, és ha úgy adódna – például leváltanák vagy lemondana –, visszaülhetne a parlamentbe, s élhetne a felfüggesztett mentelmi joggal. Csak a választójogi törvény 48. cikke foglalkozik valamelyest a problémával, de ez is csak azt szögezi le: a pótképviselői mandátum megszűnik, ha az, akit helyettesít, visszakerül a parlamentbe. Eszerint Kvarda mandátuma akkor szűnik meg, ha Miklós László környezetvédelmi miniszter visszamegy honatyának. Ez esetben Kvarda visszakerülne a várakozók listájára, és ha megint póttagra lenne szüksége a pártnak, elsőként őt kellene megszólítani. „Bonyolult kérdés ez. A pótképviselő sorsa főleg attól függ, hogy ki az, akit helyettesített” – mondta lapunknak Ladislav Orosz. (sza)