Óriási a bizonytalanság az unióban

A görög pénzügyminiszter a Twitter közösségi oldalon tegnap kora reggel jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemondott. Mint érzékeltette, távozására azért volt szükség, hogy a görög kormány könnyebben megállapodjon a nemzetközi hitelezőkkel. Helyére Evklídisz Cakalotosz, a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője került. Az eddigi külügyminiszter-helyettes, főtárgyaló még tegnap este letette a hivatali esküt.

Közben lemondott pártja éléről Antonisz Szamarasz görög ellenzéki vezető is, aki az unióval való kiegyezést sürgette.

Várakozó álláspont

Az eurózóna tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól. Az Eurócsoport ma délután 1 órakor ül össze Brüsszelben a helyzet megvitatására. A közös pénzt használó országok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli ülését ma 18 órára hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott: az eredmény „nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából”.

Martin Jäger német pénzügyminisztériumi szóvivő megismételte, Németország számára nem téma a görög adósságszolgálat könnyítése, nincs ok arra, hogy tárgyaljanak a görög államadósság átütemezéséről. A német kormány álláspontja szerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal. A német és a francia kormány is felszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll. Görögország új javaslatokat terjeszt elő az euróövezeti állam- és kormányfők csúcsértekezletén – ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Az olasz és a spanyol kormány szerint folytatódni kell a tárgyalásoknak a görögökkel, sőt, új segélycsomagot kell megalkotni.

Görögország Európa

Nem kérdéses az euróövezet stabilitása, a közös fizetőeszközt használó országok között működnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják az euró szilárdságát – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság továbbra is nyitott a Görögországgal való együttműködésre, és hogy az ország helye „Európában van”. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azonban egyelőre nem szólalt meg a görög népszavazás ügyében.

Putyin beszélt Ciprasszal

Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel – így kommentálta a népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője. Dmitrij Peszkov ismét tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól, de jelezte, nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket, „legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban”. Alekszisz Ciprasz kormányfő a referendum eredményeinek ismeretében elsőként Putyint hívta fel.

London pesszimista

Londoni pénzügyi elemzők szerint a görögországi népszavazás után 50 százalék fölé emelkedett annak esélye, hogy Görögország távozik az euróövezetből. A tegnapi londoni kereskedésben a piaci szereplők ugyanakkor 100 százalék közvetlen közelében árazták a görög adósságtörlesztési államcsőd kockázatát.

A népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből – áll a Fitch Ratings elemzésében. A nemzetközi hitelminősítő szerint, ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tennének a megállapodáshoz szükséges gazdaságpolitikai feltételrendszerben. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség elérése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben.

Nagyon nem

A görögországi népszavazáson a választók 61,31 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt megállapodást, amelynek aláírásáért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt európai mentőprogramban akkor még elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.