Orbán 2030-ig mutathat irányt

„Hiába nyert kétharmaddal 2010-ben és 2014-ben is, Orbán Viktor valójában csak most tud tényleg olyan kormányzást megvalósítani, amilyet igazán szeretne” – mondta az Új Szó munkatársának a miniszterelnök környezetéhez tartozó informátorunk. 2010-ben ugyanis a gazdasági válsággal kellett foglalkozni (egészen 2013-ig tartott a stabilizáció), 2014 után pedig hamar következett az „Orbán–Simicska háború”, ami csak most zárult le teljesen – a kormányfő győzelmével. Most viszont már semmi ilyesmivel nem kell számolni, a miniszterelnök tényleg nekikezdhet saját rendszerének felépítéséhez. Annak a rendszernek, ami a kormányfői szándékok szerint legalább 2030-ig tart Magyarországon – egy korábbi interjúban maga Orbán beszélt arról, hogy legalább eddig szeretné kormányozni az országot, és erre lát is reális esélyt.

Kormányzati forrásaink szerint a mai kormányfői beszéd Tusnádfürdőn minden bizonnyal felvázolja majd, hogy mely témákat tart Orbán Viktor a magyar nemzet szempontjából stratégiai jelentőségűnek, de természetesen kapunk majd egy „nemzetközi kitekintést” is.

Az utóbbi években Orbán Viktor egyre inkább a „nagy kérdésekkel” szeret foglalkozni a kormányzás apró-cseprő praktikus ügyei helyett, rendszeresen előfordul, hogy egy kormányülésen vagy a Fidesz elnökségének ülésén is hosszú, teoretikus fejtegetésekbe bocsátkozik Magyarország és a világ jövőjéről, egyre szívesebben olvas a magyarság eredetéről, nemzetkarakterológiájáról szóló fejtegetéseket, és maga is szívesen bocsátkozik ilyenekbe. 

Bár a júniusi uniós csúcson végleg lekerültek a menekültkvóták a napirendről és döntés született róla, hogy megvalósítják Orbán korábbi ötletét a – lehetőleg az unió területén kívül létrehozott – zárt menekültbefogadó állomásokról, a Fidesz retorikája semmit nem változott a nyáron, a párt politikusai ezt azzal indokolták, hogy „a veszély nem múlt el, csak hoztak egy elvi döntést az EU vezetői”. Orbán minden bizonnyal Tusnádfürdőn is a „bevándorló országok vs. nem-bevándorló országok dichotómiájára épít majd, hiszen a magyar belpolitikában még a futball-világbajnokságot is sikerült a kormánymédiának ezen a prizmán keresztül láttatni.

Az új ellenség

Orbán Viktor ráadásul időközben új ellenséget is talált magának: az ENSZ-t és azokat a „liberális szervezeteket”, amikkel a miniszterelnök szerint a világszervezet a „népvándorlás szabályozását” minden tagállamra rá akarja kényszeríteni. Erről Orbán Viktor a Kossuth rádióban elhangzott szokásos interjújában beszélt még pénteken, ha ezt a témát ennyire fontosnak tartja, akkor minden bizonnyal a tusnádfürdői közönségtől sem tagadja meg az ezzel kapcsolatos gondolatait. Mint ismert, Magyarország – az Egyesült Államokhoz és Ausztráliához hasonlóan – kilépett az ENSZ globális menekültügyi tárgyalásából, holott az semmilyen kötelező érvényű intézkedést nem tartalmaz értelemszerűen.

A családra is gondolni fog

A demográfia, a családpolitika is szinte biztosan szóba kerül majd, ez az áprilisi választások után megalakult új kormány politikájának is az egyik sarokköve, az onkológus professzor, a magyarság őstörténetéről szőtt misztikus elképzeléseit nyilvánosan is előszeretettel hangoztató Kásler Miklós is azért kerülhetett többek szerint a humán-ügyi csúcsminisztérium élére, mert fontosnak tartja ezt a témát. Ahogy Kásler, úgy természetesen Orbán Viktor is a születésszám növelését tartja a következő évek egyik legfontosabb feladatának, természetesen úgy, hogy a gyerekek rendes, konzervatív, házasságban élő kétszülős családokba születnek. Orbán nyilván felsorolja majd, hogy milyen intézkedéseket tettek eddig az ügy érdekében, a legfrissebbet éppen a héten jelentették be: a kismamák foglalkoztatásának elősegítésére létrehozzák a kismama szövetkezetek intézményét, ami a kormány szándékai szerint egy kellően rugalmas pénzkereseti lehetőség lesz majd.

Az EU-ra is kitér

Természetesen nem ússza meg az Európai Unió sem, hogy a miniszterelnök beolvasson Brüsszelnek – ez már évek óta rendszeres eleme a tusnádi beszédeknek. Orbán Viktor a már idézett rádióinterjúban gyakorlatilag kijelentette, hogy már nem tekinti az EU legitim vezető testületének a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot, mivel „annak mandátuma jövő májusban lejár”, addig pedig „ki kell húzni valahogy”. A miniszterelnök nyilván arról beszél majd, hogy „új politika kell európai szinten is”, főleg, hogy a májusi EP-választásokkal kapcsolatban a Fideszben erős remények élnek a bevándorlás ellenes politikai erők előretörésével kapcsolatban.

A beszédet egyébként saját maga írja a miniszterelnök, többen is azt mondták korábban, hogy nem szokott beszédírókra hagyatkozni. A harmadik kétharmad után Orbán Viktor nyilván úgy érzi majd, megengedheti magának, hogy valami igazán ütőset mondjon, így arra is számíthatunk, elhangzik majd egy olyan, később szállóigévé váló szófordulat, mint például a 2014-es „illiberális demokrácia”.