Optimistábbak vagyunk, de nem az ország jövőjét illetően

A Hogy vagy, Szlovákia nevű felméréssorozat – amelyet az SAV Szociológiai Intézete, az MNForce kommunikációs ügynökség és a Seesame közvélemény-kutató ügynökség készít – legújabb kutatásban a szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a megkérdezettek a 2024-es évet a saját, illetve az ország jövője szempontjából. Emellett összehasonlították a friss adatokat a 2022 végén készített felmérésükkel, amelyben arról faggatták az embereket, mit várnak 2023-tól. Így fontos adatokat kaphattak arról, egy év elteltével milyen irányba változott a lakosság egyéni és kollektív jövőképe.

Pozitív hozzáállás

Ami az egyéni nézőpontot illeti, a válaszadók 40,9 százaléka úgy gondolja, az idei év jobb lesz számára, mint amilyen a tavalyi volt. Rosszabb évre csak a megkérdezettek 19,7 százaléka számít. Ez jelentős előrelépésnek tekinthető a 2022-ben készített felméréshez képest, hiszen akkor a válaszadók 35 százaléka aggódott 2023 kihívásai miatt.

A felmérés készítői konkrét érzéseket is felsoroltak a válaszadóknak, akik kiválaszthatták, melyik jellemzi leginkább a hozzáállásukat 2024 kapcsán. Legtöbben (40,1 százalék) a reményt választották. A szakértők továbbá kiemelték, az idei évet kevesebben kötik össze negatív érzésekkel, mint tavaly, a stressz esetében például 4,5 százalékos, a düh esetében pedig 3,5 százalékos visszaesés volt megfigyelhető.

Miloslav Bahna, az SAV Szociológiai Intézetének kutatója úgy gondolja, abban, hogy az emberek idén optimistábban tekintenek a jövőjükre, különféle külső tényezők is szerepet játszhatnak.

„2023 és 2024 fordulóján az emberek lényegesen optimistább elvárásokat támasztanak magukkal szemben, mint egy évvel ezelőtt. Az optimizmusban valószínűleg az áremelésekkel kapcsolatos félelmek csökkenése és az energiaárak stabilizálódása is szerepet játszik”

– fogalmazott a szakember.

Az ország jövője

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek többsége pozitívan látja az egyéni jövőképét, az ország irányultságát tekintve már nem ennyire optimisták: az adatközlők mindössze 30,7 százaléka gondolja úgy, hogy jó irányba haladnak a dolgok. Bár hozzá kell tenni, hogy az előző évhez képest ez jelentős növekedésnek számít, hiszen akkor a válaszadók alig több mint 19 százaléka vélekedett így. Hasonló számok jöttek ki a szeptemberi előre hozott parlamenti választás előtt is, így ki lehet jelenteni, hogy a politikai események komoly hatással voltak a lakosság társadalomról kialakított véleményére.

A kutatók a politikai preferenciák türkében is vizsgálták az ország irányultságához való hozzáállást. Nem meglepő módon a Smer szavazói közül kerültek ki a legtöbben, akik elégedettek a dolgok jelenlegi állapotával, 59,9 százalékuk vélekedik így. Jelentős ugrás figyelhető meg a választás előtti adatokhoz képest, amikor a Smer szavazótáborán belül a megkérdezettek mindössze 15,8 százaléka volt elégedett. Hasonlóan magas elégedettség figyelhető meg az SNS választóinál is.

A Hlas szavazói

Érdekes adatokat lehet kiolvasni a Hlas szavazótáborának válaszaiból: annak ellenére, hogy Peter Pellegrini pártja a második legerősebb koalíciós partner, a választóik többsége elégedetlen Szlovákia helyzetével (45,6 százalék szerint rossz irányba tart az ország, szemben a pozitívan vélekedő 40,4 százalékkal). Úgy tűnik tehát, hogy az aktuális politikai helyzet aggodalomra adhat okot Pellegrini számára, aki ezen a héten jelentette be hivatalosan a jelöltségét az államfőválasztásra. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az elnökválasztással kapcsolatos felmérésekben továbbra is ő a favorit.

Az adatok fényében nem meglepő, hogy az ellenzéki pártok szavazói a legkevésbé elégedettek az ország irányultságával. Közülük is kiemelkedik a Progresszív Szlovákia (PS) szavazótábora, amelyből 87,4 százalék fejezte ki elégedetlenségét.

„A választás után egyedül a Smer és az SNS szavazói értékelik egyértelműen optimistán a szlovák társadalom irányultságát. Ellenkezőleg, a második legerősebb koalíciós párt, a Hlas szavazóinak értékelése jobban hasonlít a lakosság átlagához, ahol továbbra is jelentősen érvényesül az a vélemény, hogy társadalmunk nem halad jó irányba”

– értékelte az eredményeket Miloslav Bahna.