Önkormányzatok és iskolák

„Az igazgató a fenntartó önkormányzattal, a pedagógus pedig az igazgatóval áll jogviszonyban.” Somogyi Tibor felvételeMilyen előnyeit, illetve milyen hátrányait tapasztalták a decentralizált közoktatásnak?

A kérdés megválaszolása korántsem egyszerű. A helyzet nagyon összetett, nagyon árnyalt, a rendszer minden egyes elemének van előnye és hátránya. Előnyt jelent, hogy a döntések ott születnek, ahol a feladat okozta probléma jelentkezik. A decentralizált közoktatás hátrányát az úgynevezett széttartás jelenti. Ha a szabályozottság lazább, a széttartás is növekszik. Például, az általános iskolák elég tág határok között határozhatják meg, hogy mire készítik fel tanulóikat, éppen ezért, ha egy gyerek iskolát vált, általános iskolából középiskolába lép át, akkor az első év másra sem megy el, mint a tudásszintek kiegyenlítésére. A decentralizált helyzet megnehezíti a minőség és a koherencia fenntartását, illetve megőrzését.

Mely jogköröket gyakorolja az önkormányzat iskolafenntartóként?

A fenntartói jogokat nagyon pontosan felsorolja az 1990-ben hatályba lépett önkormányzati törvény. Az önkormányzat jogosult iskolaalapításra, meghatározhatja az oktatási intézmény feladatait, illetve azokat módosíthatja és átszervezheti. Meghatározza továbbá a gazdálkodási jogkörét, költségvetését. Hatáskörébe tartozik az igazgató-kinevezési jog, beleszól az iskola névválasztásába is. A felsorolt jogosultságok a döntési jogkörök széles csoportját alkotják. A tartalmi munkára, tehát az oktatás tartalmára vonatkozó szabályozást meghagyja az iskola számára, az oktatási intézményre bízza. Ugyanakkor a fenntartónak, tehát az önkormányzatnak jóvá kell hagynia az iskola elképzelését az oktatás szervezeti kereteire és tartalmi működésére vonatkozólag. A szervezeti kereteket alapvetően a szervezeti és működési szabályzat írja elő az iskolák számára, az oktatás tartalmi működését pedig az iskola elfogadott pedagógiai programja. Mind a kettő csupán fenntartói jóváhagyással válik érvényessé. Viszont kellőképpen szabályozott az is, hogy a fenntartó mely esetekben nem tagadhatja meg a jóváhagyását. Az iskolafenntartói jogkört gyakorló önkormányzat természetesen elutasíthatja az oktatási intézmény beterjesztett elképzelését, ha az jogszabályellenes. Megtagadhatja továbbá akkor is a jóváhagyását, ha az iskola az elképzelésével olyan plusz anyagi terheket ró a fenntartóra, amelyeket az nem tud vállalni. Nyilvánvaló, hogy a fenntartó köteles a törvényben előírt feladatának eleget tenni, az iskola költségeit fedezni a jogszabálynak megfelelő mértékben. A kötelező anyagi támogatáson túl már az önkormányzat maga dönti el, hogy milyen mértékű többlettámogatásban részesíti az iskolát, például pluszpénzt adhat csoportbontásra, több pedagógus alkalmazására, szakkörre és így tovább.

Kivel áll jogviszonyban az iskola vezetője, az igazgató, és kivel az egyes pedagógusok?

Az igazgató a fenntartó önkormányzattal, a pedagógus pedig az igazgatóval áll jogviszonyban. Ez annyit jelent, hogy ha egy pedagógusnak munkája során problémája támad, azt az intézmény igazgatójával kell rendeznie, tehát a gondjaival hozzá kell fordulnia. Abban az esetben, ha a pedagógus a munkahelyén felmerült problémája rendezésének módjával nem elégedett, vagy ha kifogásolja az igazgató ezzel kapcsolatos módszerét, akkor a probléma jellegétől függően vagy munkaügyi bírósághoz fordul, vagy polgári peres eljárást kezdeményez munkaadójával szemben. Az ügy tehát a bíróságra tartozik. A fenntartónak a pedagógushoz egyáltalán nincs köze.

Az iskolák működési költségeinek átlagosan körülbelül hány százalékát fedezi az önkormányzati támogatás, milyen forrásokból teremtik elő a hiányzó pénzt az egyes közoktatási intézmények?

Alapvetően az iskolák működési költségét a fenntartó önkormányzat biztosítja, de az iskoláknak természetesen van saját bevételi forrásuk is. A saját bevételi forrás fajtája attól függ, hogy milyen jellegű iskoláról van szó, milyen kapacitással rendelkezik, és milyen jellegű oktatást folytat az intézmény. Például egy óvodának nincs saját bevétele. Vagyis az óvodák esetében az intézmény teljes költségvetését biztosítania kell az önkormányzatnak. Az általános iskolák ingatlanaik bérbeadásával, egyéb hasznosításával már némi pluszjövedelemre szert tehetnek. A szakképzést nyújtó középiskolák sokkal kedvezőbb helyzetben vannak e téren, mivel a saját jövedelem megszerzésének képessége sokkal inkább jellemző az esetükben, a más típusú iskolákkal ellentétben. Egy szakképző intézmény ugyanis az oktatás jellege folytán általában nagyobb műszaki ellátottsággal rendelkezik, tehát különféle műszaki berendezésekkel és gépekkel felszerelt. Magyarország szakközépiskoláinak némelyikében a diákok számára fenntartott és a képzés során rendelkezésre álló gépek színvonala megegyezik a világban az adott területen manapság használt legmodernebb műszaki berendezések és technológiák színvonalával. Az oktatási intézmények ezeket a technológiákat felhasználhatják saját vállalkozásaik keretében, és segítségükkel különféle szolgáltatásokat nyújthatnak az igénylők számára, akik mindezekért fizetnek. A befolyt pénzmennyiség pedig már saját bevételi forrásként könyvelhető el. Nálunk, Békéscsabán például van egy nyomdaipari szakközépiskola, amely műszakilag eléggé jól felszerelt. Éppen ezért kihasználva a szakképző intézmény jellegét és lehetőségeit, különféle szolgáltatásokat nyújt, egyebek mellett nyomdai munkákat, könyvkötést, kiadványok szerkesztését vállalja. Ezekből a tevékenységekből az iskola jelentős bevételi forrásra tesz szert, bizonyos mértékig, ha nem is teljes egészében, önellátó gazdálkodást folytat.

Okoztak-e valamilyen fennakadást az önkormányzatok iskolafenntartói jogkörének gyakorlásában a kormányváltások?

Különösebb zavarok nem keletkeztek a kormányváltások hatására. Minden kormánynak természetszerűleg más és más a szemlélete. A mindenkori kormány direkt módon azonban nem befolyásolhatja sem az önkormányzatok, sem az iskolák működését, viszont megváltoztathatja azokat a jogi kereteket, amelyek azt szabályozzák. Az előző kormányzat liberális színezetű politikát folytatott, ennek megfelelően lazított az iskola szerkezetén, és az oktatás tartalmának meghatározásában szabadabb kezet nyújtott. A kormányváltás után mind az iskolaszerkezetben, mind az oktatás tartalmi vonatkozásában változás állt be. Központosítottabbá vált az irányítás, törvényi változások következtek be, és a kapcsolódó rendelkezések is módosultak.