Ódor Lajos magyarul vitázott Somorján

A kormányfőt teltház fogadta a somorjai Mozi Clubban, ahol Nyárfás Károly, a Somorjai Kaszinó szervezője faggatta őt az aktuális politikai kérdésekről. Ódor nem egyszer odaszúrt az éppen formálódó kormány tagjainak. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy ebben az országban valaki miniszterelnök lehessen, a következőképpen felelt:

„Számomra ez egy nehéz kérdés, hiszen én tulajdonképpen véletlenül kerültem ebbe a pozícióba. A választás eredményei pedig azt mutatják, hogy nekem nincsenek is meg a kellő adottságaim a miniszterelnöki poszthoz. Például én nem szoktam lopni, nem szoktam ígérgetni fűt-fát anélkül, hogy tennék is érte. Továbbá nekem rendes diplomám van, és összefüggően el tudok mondani két mondatot”.

A választással kapcsolatban arról is beszélt, a hivatalnokkormány egyik feladata éppen az volt, hogy visszaszorítsa a kaotikus kormányzási módszereket és lenyugtassa a közhangulatot, de attól tart, hogy az eredmény ennek nem kedvez, és a gyűlöletkeltés csak folytatódni fog. Hozzátette, a külföldi útjai során a tárgyalópartnerek főleg arról kérdezték, mit jelent Robert Fico győzelme Szlovákia külpolitikai irányultsága szempontjából, illetve mennyire válik bizonytalanná az ország EU- és NATO-tagsága. Ódor úgy véli, ez csak a kampánystratégia része volt, és nem számít nagyobb fordulatra a szlovák diplomácia részéről.

A fiatalok elvándorlása

Nyárfás kitért a hivatalnokkormány közel féléves tevékenységére is. Ódorék prioritásai közé tartott például a fiatalok elvándorlásának megállítása. A miniszterelnök kiemelte, négy év helyett mindössze pár hónapig tudtak kormányozni, így ez idő alatt főként arra törekedett, hogy a fiatalok problémái központi politikai témává váljanak, hiszen az utóbbi 15–20 évben a pártok csak a választási kampányban foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel, majd a hatalomra kerülés után elfelejtették, hogy a fiatal generáció jelenti az ország jövőjét.

Emellett kidolgoztak egy 30–40 oldalas tervezetet, amelyben összefoglalták, milyen stratégiai lépéseket kellene hozni a fiatalok megtartására. Ódor szerint elsőként az egyetemi oktatás minőségén kellene javítani, mivel sok fiatal a jobb tanulási lehetőség miatt hagyja el az országot. Ebben az ügyben sikerült is konkrét intézkedéseket elfogadni: a szlovákiai egyetemek a következő három évben 200 millió euróval magasabb támogatást kapnak, ha sikerül jó eredményeket felmutatniuk.

Második lépésként azt kell megvizsgálni, hogyan lehet visszacsábítani a már elvándorolt fiatalokat. Ódor szerint meg kellene teremteni azokat a munkafeltételeket, amelyek vonzóvá teszik az itteni munkát a kiemelkedő tehetségek számára, akik jelenleg inkább Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, mivel ott jobban tudnak érvényesülni. Ez pedig akár azzal is járhat, hogy a külföldiek is szívesebben jönnek Szlovákiába kamatoztatni a tudásukat.

„Hangsúlyoznám, mi nem azt mondjuk, hogy senki ne menjen külföldre tanulni. Csak azt szeretnénk, ha ezekkel az emberekkel valamilyen formában kapcsolatban maradnánk, és ha egyszer úgy alakulna, akkor visszajönnének, vagy akár külföldről segítenék az itteni munkát”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Megjegyezte, a tervezet kész van, és ott pihen a fiókban. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez felesleges munka volt, hiszen elképzelhető, hogy jönnek majd olyan válsághelyzetek, amikor az éppen aktuális vezetés hozzányúl a dokumentumhoz. Hozzátette, hasonló tervezetek készültek az uniós pénzek lehívásáról és a szociális háló megerősítéséről is.

Államadósság és nyugdíj

Az államadósság csökkentése szintén a hivatalnokkormány prioritásai közé tartozott, bár a 2024-es költségvetés elfogadása már a következő kabinet és a parlament feladata lesz. Ódor azonban hangsúlyozta: ha a politikai vezetés a továbbiakban is ilyen felelőtlenül bánik majd a költségvetéssel, 8–10 éven belül nagy problémák lehetnek az országban.

„Ez persze a legoptimálisabb becslés. Ha viszont a jövő évben kitör egy újabb válság, akkor már jövőre is nagy gond lehet”

– fogalmazott a kormányfő.

A nyugdíjrendszer problémája szintén azon hosszú távú témák közé tartozik, amellyel Ódor szerint előbb vagy utóbb kezdeni kell valamit. A források hiányát alapvetően az okozza, hogy a jelenlegi rendszert még olyan demográfiai körülmények között alkották meg, amikor sokkal több gyermek született az országban. Ez a tendencia azonban megfordult, tehát egyre kevesebb fiatal és egyre több nyugdíjas van, így pedig fokozatosan problémássá válik a nyugdíjrendszer fenntartása. A kormányfő állítja, a helyzetet többféleképpen is meg lehet oldani, bár egyik sem hálás feladat. Növelni lehet például a fiatalok adóterheit, vagy pedig fel lehet vinni a nyugdíjkorhatárt. Ódor szerint ez politikai döntés kérdése, bár kiemelte: akármelyik megoldást is választja a leendő vezetés, azt mindenképpen hosszú távon, apró lépésekkel kell véghez vinni.

Magyar ügyekről

Végül pedig előkerült a szlovákiai magyar politika helyzete is. A miniszterelnök elismerte, téma szintjén ugyan felmerült a kisebbségek helyzete a kormányban, de érdemi lépéseket nem nagyon sikerült tenni, mivel nem volt meg a lehetőségük, hogy törvénymódosításokat tudjanak átvinni a parlamentben.

Arról, hogy ismét nem jutott szlovákiai magyar érdekeket képviselő párt a parlamentbe, Ódor úgy nyilatkozott, a rossz eredmény mögött elsősorban az összefogás hiányát látja. Szerinte a személyes érdekek – például az, hogy ki lesz a pártelnök és ki nem – fontosabbak voltak, mint a magyarság képviselete. Emellett úgy véli, a helyzeten az sem segített, hogy nem nyitottak a szlovák pártok felé, kifejezetten csak a déli országrész problémáival foglalkoztak.

Nyárfás kérdésre a kormányfő elismerte, az utóbbi hónapokban folytatott tárgyalásokat a magyar pártokkal, de arra vonatkozó kérés nem érkezett, hogy lépjen be valamelyik szubjektumba. Egyúttal leszögezte, alapvetően nem kedveli a pártpolitizálást, sokkal szívesebben mozog szakmai berkekben.