Nyelvi charta: nem lesz kisebb küszöb

A kisebbségi nyelvek hivatali használata azokban a községekben engedélyezett, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. A jelentés javasolja a határ csökkentését, egyes, nagyon kis létszámú kisebbségek esetében teljes eltörlését, mivel csak így lehet biztosítani, hogy legalább néhány községben használhassák anyanyelvüket a hivatali érintkezésben is. A kormány tegnapi határozata csak arra kötelez néhány minisztert, hogy ismerkedjen meg a jelentéssel, és mérlegelje az ajánlások megvalósításának lehetőségét. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a kisebbségi nyelvhasználatban és a Charta alkalmazásában már a második Dzurinda-kormány idején előbbre lehetett volna lépni. „Emiatt többször kritizáltuk Csáky Pál akkori miniszterelnök-helyettest, mert nem készítette el időben a végrehajtó rendelkezéseket, ezért nem tudtuk ezek elfogadását a költségvetés megszavazásához kötni” – mondta lapunknak Bugár. A 20 százalékos határ csökkentését nem tartalmazza a most elfogadott kormányprogram. Bugár szerint a kisebbségi nyelvhasználat kérdését nagyon nehezen értik meg a szlovák miniszterek. „Nem értik, hogy amikor mi 15 vagy 10 százalékra szeretnénk csökkenteni a határt, akkor elsősorban a számbelileg kicsi nemzetiségeknek szeretnénk segíteni, hiszen így sokkal több ruszin, német vagy roma helységnévtáblát lehetne kifüggeszteni – magyarázta Bugár. – Természetesen több faluban vagy városban használhatnánk hivatalosan a magyar nyelvet is, de arányait nézve ez a csökkentés sokkal fontosabb a többi kisebbség számára.”
A Miniszteri Bizottság javasolja a kisebbségi nyelvek oktatását az oktatás minden szintjén, a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi adásai vételének javítását, és a magán-televíziók és -rádiók kisebbségi műsorainak támogatását. A jelentés kifogásolja, hogy a kisebbségi tévéműsorokat feliratozni kell, ami elriasztja a magántulajdonú televíziókat az ilyen műsorok készítésétől.