Nőtt a munkanélküliek száma

„Június végén 166 ezer állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik közül egy kedvező ajánlat esetén közel 137 ezren lettek volna képesek azonnal munkába állni. Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 ezerrel csökkent, idén májushoz viszonyítva azonban nagyjából 2500 fős növekedésről beszélhetünk” – nyilatkozta Marián Valentovič, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója. Hogy az előző hónapok folyamatos csökkenését követően júniusban 0,09 százalékponttal, 4,97 százalékra nőtt az állástalanok aránya, az Valentovič szerint azzal magyarázható, hogy a főiskolát és egyetemet végzettek egy része már júniusban regisztráltatta magát a munkaügyi hivataloknál. A tavaly júniusi 5,43 százalékos munkanélküliséghez képest évközi viszonylatban azonban még így is javulásról számolhattak be.

„A júniusi növekedés nem számít meglepetésnek, évről évre megismétlődő folyamatról van szó, ekkor jelentkeznek be ugyanis a munkaügyi hivatalok nyilvántartásába a főiskolát és egyetemet végzettek. A lényeg, hogy éves viszonylatban tovább javult a helyzet. A főiskolát végzettek már korábban is könnyebben találtak munkát, ráadásul ez a trend az elmúlt időszakban tovább javult” – mondta Ján Richter munkaügyi miniszter. Míg a főiskola elvégzését követő egy éven belül 2015-ben a végzősök 3,7 százaléka volt képtelen elhelyezkedni, tavalyra ez az arány 1,7 százalékra csökkent. Richter szerint az sem mellékes, hogy a munkaügyi hivatalok által június végén kínált 93 ezer szabad munkahelyből 46 ezer a főiskolát végzettek számára is elfogadható volt. „Van mit kínálnunk, így a főiskolákból kikerülők viszonylag gyorsan elhelyezkedhetnek a munkapiacon” – tette hozzá Richter.

A miniszter is elismeri azonban, hogy a munkaügyi hivatalok által regisztrált szabad munkahelyek száma nem teljesen pontos. „A gyakorlat azt mutatja, hogy ugyanazt az állásajánlatot gyakran a cégek és a munkaerő-közvetítő ügynökségek is bejelentik, vagyis ugyanaz az ajánlat kétszer is megjelenik a nyilvántartásban. Minden negyedik betöltetlen álláshely ilyen. A valóságban így a jelzettnél kevesebb szabad munkahely lehet” – mondta Richter, aki szerint erre a problémára a munkáltatókkal együtt igyekeznek megoldást találni.

Akadozik azonban a munkáltatók és a munkaügyi hivatalok együttműködése is. „Csaknem 21 ezer olyan esetről tudunk, amikor a munkáltató ugyan bejelentette a szabad munkahelyet a hivatalnál, a betöltésénél azonban már nem működött együtt a hivatallal” – nyilatkozta Richter. A tárcavezető szerint ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy a cégek a bejelentett szabad munkahelyeket a hazai állástalanok helyett vendégmunkásokkal szeretnék feltölteni. Hogy ez utóbbi lehet a fő ok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szabad álláshelyek csaknem 80 százalékánál a munkáltatók jelezték: az adott állást vendégmunkásokkal is be lehet tölteni. „A vendégmunkások korlátlan behozatalát visszautasítjuk. Ez utóbbiakat csak olyan állásoknál kellene foglalkoztatni, amelyeket nem tudunk betölteni hazai munkaerővel” – tette hozzá Richter.