Nincs előrelépés a vasút kétnyelvűsítése ügyében

MÓZES SZABOLCS

Lenne is meg nem is – nagyjából így írható le a minisztérium javaslata. A tárca két javaslattal állt elő, ám egyik sem oldja meg az alapprobémát: az állomások és megállók nevét nem írnák ki magyarul. Ám lapunk kérdésére meglebegtettek egy lehetőséget: jövőre módosíthatják a vasúti törvényt is.

Az egyik változat szerint a kétnyelvű táblát egy állomáshoz közeli parcellán állítanák fel – ha kérné az önkormányzat. A másik változat szerint az állomás épületében tüntetnék fel a kisebbségi elnevezést – informatív táblaként –, a szlovák névvel együtt. Ám ezek mind a települések nevei lennének, tehát nem állomásnevek – gyakorlatilag olyasvalami, amiket most is kitehetnének a települések. Mindkét megoldás sajátossága, hogy nem kell hozzá törvényt módosítani, a kiadások pedig az önkormányzatokat terhelnék. A javaslatokról – közel fél éve – egy szakértői csoport egyeztet, melynek a tárca munkatársain kívül a kisebbségi biztos és a vasutak képviselői a tagjai.

A magyar pártok és szervezetek elfogadhatatlannak tartják a javaslatot. „Ez nem megoldás” – mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, aki szerint tovább folynak a tárgyalások. „Megtehetjük, hogy politikai akarat híján beterjesztjük a saját javaslatunkat. Előre megmondták nekünk, hogy nem fogják megszavazni” – nyilatkozta Bugár.

„Újra az önkormányzatokra akarják hárítani olyan feladat megoldását, melyet a kormányzat képtelen hatásosan kezelni” – nyilatkozta lapunknak Őry Péter, az MKP alelnöke. Szerinte különbséget kell tenni a lehetőség és a kötelezettség között. „Kötelezni kell a vasutat vagy az útkarbantartó vállalatot, hogy a kétnyelvűség érdekében megfelelő lépéseket tegyenek” – tette hozzá.

„Törvényi rendezést sürgettünk és továbbra is ezt szorgalmazzuk. A most bemutatott megoldási alternatívák nem megoldások, hiszen nem teljesül a vizuális kétnyelvűség, illetve az önkormányzatokra hárítják a felelősséget” – nyilatkozta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.

A vasúti táblák kétnyelvűsítése azért gond, mert a kisebbségi nyelvtörvény csak a településnevek kisebbségi használatát tartalmazza. Az állomásnevek viszont más kategóriát képeznek – hivatalosan nem településnevek, mégha gyakorlatilag az esetek 90%-ban azok is –, ezek kétnyelvűsítéséhez a vasúti törvényt is át kellene írni.

Lapunk megkeresésére a tárca szóvivője azt mondta, a jogszabályt jövőre módosítanák, ám a részletekről egyelőre nem akart nyilatkozni. A módosítás – ha el is fogadják – csak 2014-ben lépne hatályba. A kérdésben meg kívántuk szólítani a kisebbségi biztost is, ám lapzártánkig nem tudtuk elérni.