A parlament első olvasatban már rábólintott az alkotmánybírók megválasztását szabályzó módosító javaslatra, de a koalíció és az ellenzék között még nincs egyezség a törvényről. Egyelőre nem lehet kizárni azt sem, hogy a parlament a jelenlegi szabályok alapján választ alkotmánybírókat.
Alkotmányos többség, vagyis 90 támogató szavazat és az alkotmánybírók ciklikus cseréje – ez a két feltétel rezonált Andrej Kiska államfő és a demokratikus ellenzék képviselőinek tegnapi tanácskozása során. Az ellenzék egy része ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánybíró-jelölteket alkotmányos többséggel, vagyis kilencven szavazattal válassza meg a parlament.
Richárd Sulík (SaS) kijelentette, hogy: „az alkotmánybírók megválasztásánál biztosítani kell a parlamenti többség véleményét, ne fordulhasson elő, hogy a kormánykoalíció válassza meg mind a 18 bírójelöltet.” Sulík a bírójelöltek megválasztását 90 támogató szavazattal, vagy úgy tartja megvalósíthatónak, hogy minden parlamenti képviselő csak egy jelöltre adhatná le a voksát.” Ragaszkodni fog az alkotmányos többséghez az OĽaNO–Nova is. „Ha nem akarjuk, hogy az Alkotmánybíróság pártszervezetté váljon, akkor alkotmányos többséggel kellene megválasztani a bírójelölteket” – közölte Eduard Heger (OĽaNO). A képviselő hozzátette azt is, hogy a koalíció egyelőre nem mutatott hajlandóságot arra, hogy tárgyaljanak az esetleges jelöltekről, ez pedig szerinte arra utal, a koalíció nem akar megállapodni az ellenzékkel. Boris Kollár (Sme rodina) rendkívül fontosnak tartja, hogy ciklikusan cseréljék le az alkotmánybírókat. Vagyis, hogy ne ismétlődjön meg a jelenlegi helyzet, amikor is egyszerre kilenc alkotmánybíró mandátuma jár le. „A megválasztott bírók közül sorsolással lehetne eldönteni, hogy kinek szólna a mandátuma 4, illetve 6 évre” – magyarázta Kollár. Ők viszont elképzelhetőnek tartják, hogy második körben már 76 szavazattal válassza meg a plénum a bírójelölteket.
Ján Mazák, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Andrej Kiska jogi képviselője is a bírók 90 szavazattal történő megválasztása, a bírók ciklikus cseréje és a jelöltek nyilvános meghallgatása mellett érvelt. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a koalíció a jelenlegi 40-ről 45-re emelné a bírákra vonatkozó korhatárt, miközben a szlovák alkotmány számos funkció betöltéséhez a 40-et szabja feltételként.
Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter az ellenzékre reagálva kijelentette, reméli, konszenzusra jut az ellenzékkel. „Igyekezni fogok megmagyarázni nekik, hogy a jelenlegi parlamenti felállásban az alkotmányos többséggel történő bíróválasztásnak nincs reális esélye” – közölte a miniszter. Háttér-információk szerint ezért azt sem lehet kizárni, hogy a heteken belül esedékes jelöltválasztás a jelenlegi szabályok szerint valósulhat meg.
A koalíció által kidolgozott javaslat nagyvonalakban azt javasolja, hogy a jelenlegi egyszerű többség helyett 76 szavazattal válasszák meg az alkotmánybíró-jelölteket, emeli a bírákra vonatkozó korhatárt, és 65 helyett 70 éves korukig viselhetnék a talárt. Ugyanakkor mellőzték a mintegy negyven alkotmányjogász és jogtudós javaslatait, melyet év elején dolgoztak ki a jelöltek kiválasztásának szigorításáért.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.