<p>Menni vagy nem menni? A pártok és politikusok nagy része nem szívesen nyilatkozik a népszavazásról, a többség részvételre buzdítja szimpatizánsait, kevés kivételtől eltekintve pedig nem adnak tanácsot arra, hogyan válaszoljanak a kérdésekre.</p>
Népszavazás: kényes téma a pártok számára
Pozsony |
Kényes téma. A jövő szombaton sorra kerülő népszavazás a pártok nagy részét kellemetlen helyzetbe hozta. Egyrészt a politikusoknak általában nem tetszik, ha civil kezdeményezések a pártok által uralt területekre tévednek, egy össznépi voksolás pedig ennek tekinthető. Több okból is: a témát nem a pártpolitika határozza meg, ráadásul kiszámíthatatlan, milyen politikai következményei lesznek. Másrészt, és ez a fontosabb indok, a hazai pártok nagy része a társadalmi kérdésekben a konzervatív és liberális választókat egyaránt megszólítja. Így majdnem mindegyik párt számára komoly dilemmát okoz, milyen üzeneteket fogalmazzon meg szimpatizánsainak – ha konkrét válaszokat ad, szavazóinak egyik vagy másik felét magára haragíthatja. Smeres vargabetűkA melegekkel kapcsolatos témákat külföldön kevés kivétellel a baloldali pártok szokták felkarolni, ám itthon – egy rövid epizódszerepet kivéve (2002-ben, amikor a Ftáčnik–Weiss-féle SDA próbálkozott ezzel) – ez nem volt érvényes. A Smer most sem úgy viselkedik, ahogy nyugati partnerpártjai tennék. Ficóék a népszavazáson való részvételre buzdítják szavazóikat, igaz, ezért egy-két sajtónyilatkozaton kívül sokat nem tesznek. A pártelnök mellett Robert Kaliňák belügy- és Marek Maďarič kulturális miniszter is azt nyilatkozta, hogy február 7-én leadja voksát. Közös bennük az is, hogy nem akartak arról beszélni, hogyan fognak voksolni. Maďarič annyit elárult, hogy nem minden kérdésre fog ugyanolyan választ adni. A Smerben marginális pozícióban vannak azok, akik kritizálják a népszavazás céljait. Ezek közé tartozik a párt egyik új ideológusának tartott marxista Ľuboš Blaha (2012-től képviselő) és a Brüsszelbe száműzött Monika Beňová EP-képviselő. Ők ignorálni fogják a referendumot. A kormánypárt korábban kerülte a kulturális-etikai kérdéseket, tavaly viszont a KDH-val együtt – egy mindkét fél számára előnyös politikai bartellüzlet után – megszavazta az alkotmány kiegészítését, amely a házasságot mint egy nő és egy férfi kapcsolatát definiálta. Akkor egyébként már zajlott az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért, ezért vált gyakorlatilag tárgytalanná az első kérdés a listán. A Smer választóinak nagy része egy 2012-es felmérés szerint egyébként a kulturális-etikai kérdésekben jobboldalibb, mint a jobboldali pártok szavazótábora: akkor a választók 29 százaléka támogatta a regisztrált partnerség bevezetését, a Smernél ez az arány csak 24 százalék volt. Igen is, meg nem isHasonló helyzetben van a jobboldali pártok nagy része is. Választóik többsége konzervatív, ám nem akarják elveszteni liberális szimpatizánsaikat sem. Így többségében maradnak a részvételre való buzdítás mellett, ez esetben ugyanis nem kell értékrendbeli választ adniuk – jórészt azzal érvelnek, hogy minden választás fontos és a „demokrácia ünnepe”, ezért mindenki menjen el voksolni. Így tett a Sieť, az OĽaNO, az SDKÚ és a Nova is. Az Egyszerű Embereknél a párton belül is törésvonal húzódik: a pártelnök Igor Matovič három igennel fog voksolni, míg a frakcióvezető Jozef Viskupič – ők egyébként unokatestvérek – jövő szombaton otthon marad. Radoslav Procházka, a Sieť elnöke az első kérdésre igennel, a másodikra várhatóan nemmel fog voksolni. Miroslav Beblavý, a Sieť alelnöke távol marad. Akiknek egyszerűA KDH és az SaS azon kevés párt közé tartozik, amelyek ideológiailag tisztán behatárolhatók. Előbbi részvételre és három igenre buzdít – hangsúlyozva, hogy a referendum fontos intézmény –, utóbbi pedig távolmaradásra. A kereszténydemokraták az utóbbi időben több olyan javaslatot is tettek, amely arra utal, hogy aktívan szeretnék meglovagolni a családdal kapcsolatos témákat. Az SaS mindhárom kérdésre nemmel szavazna, ám szimpatizánsainak azt javasolja, hogy maradjanak távol, ezzel csökkentve a referendum eredményességének esélyét. Ha mindezek után valaki azt várná, hogy Sulíkék a melegházasság mellett törnek lándzsát, csalódnia kell. „Én szintén egyetértek azzal, hogy a házasság intézménye a heteroszexuális pároknak legyen fenntartva” – mondta pár hete a TASR-nek, hozzátéve: azt sem támogatja, hogy meleg párok gyermekeket fogadhassanak örökbe. Pedig ősszel a pozsonyi melegmenet főszervezője, Romana Schlesinger is belépett az SaS-be. Kiska: két igen, egy nemA közjogi méltóságok közül egyébként elsőként Andrej Kiska államfő nyilatkozott a témában. Még tavaly ősszel azt mondta: részt vesz a népszavazáson, s politikusokhoz mérten szokatlan módon azt is elárulta, hogyan fog voksolni: az első két kérdésre igennel, a harmadikra (a szexuális nevelés megvétózására) nemmel. Kiska ezzel csak korábban, még a kampányban ismertetett konzervatív nézeteit ismételte meg. Peter Pellegrini (Smer) házelnök nem mondta el, hogyan fog eljárni, szerinte a politikusoknak nem kellene iránymutatásokat megfogalmazniuk, mivel a népszavazás célja, hogy a választók mondják meg a képviselőknek, mit szeretnének.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.