Népszavazás is lehet a nyugdíjkorhatár-plafonról

A szükséges 350 ezer aláírást az év végéig tervezik összegyűjteni, ha ez sikerül, a magasabb részvétel érdekében a népszavazásra az elnökválasztással egybekötve, jövő év márciusában kerülhet sor. A nyugdíjplafon bevezetését továbbá azzal indokolta, hogy Szlovákiában rengeteget túlóráznak az alkalmazottak, növekszik a termelés, és az emberek egészségügyi állapota jelentősen rosszabb, mint a nyugat-európai országokban.

Eduard Bárány alkotmányjogász szerint közel sem ilyen egyszerű a helyzet, mivel a referendum szabályai szigorúak, és kimondják, hogy az adókkal kapcsolatban nem dönthetnek a polgárok. Kérdéses tehát, hogy a nyugdíjplafon szolgálhat-e népszavazás tárgyaként. Ha sikerül is időben összegyűjteni a kellő szavazatot, az elnöknek joga van az alkotmánybírósághoz fordulni a szavazás kiírása előtt. A referendum sikerét gátolhatja a hazánkra jellemző alacsony érdeklődés a közügyek iránt, amit az is bizonyít, hogy az eddig csak az uniós csatlakozás kérdésében sikerült mobilizálni a választók többségét.

A Kovo tavaly 126 ezer aláírást gyűjtött össze, amely a parlamentben a nyugdíjkorhatár emelkedésének megállítására törekvő javaslat alapjaként szolgált. A javaslatot végül a Smer nyújtotta be, mellyel alkotmányba írnák a 64 éves korhatárplafont. A javaslatot eredetileg júniusban tárgyalták volna, azonban további egyeztetésekre volt szükség, mivel a koalíció sem egységes a kérdésben, a Híd nem támogatja a korlátozást. A parlament szeptember 11-én kezdődő ülésén fog eldőlni, hogy tovább juttatják-e a képviselők a tervezetet a második olvasatba.

Az alkotmánymódosításhoz széleskörű támogatásra van szükség, tehát Robert Ficónak (Smer) minimum 90 szavazatot kell összegyűjtenie, ami a Híd támogatása nélkül nehéz feladatnak bizonyul. Fico a nyár folyamán elmondta, ha az alkotmánymódosítás nem sikerül, hagyományos törvény útján próbálják majd elérni céljukat.

Gyűjtik az aláírásokat

A szakszervezet azonban ragaszkodik a nyugdíjplafon alkotmányba foglalásához, ezért az emberekre ruháznák át a döntés jogát. „Nagyon sikeres a kampány, szeretnénk az év végéig összegyűjteni a 350 ezer aláírást, ami ugyan sok, de rendkívül fontos témáról van szó. Olyan nyugdíjrendszert szeretnénk, amely garantálja, hogy az emberek pontosan tudják mikor és milyen körülmények között mehetnek nyugdíjba” – jelentette be Emil Machyna, a Kovo elnöke.

A választók két kérdésben fejthetnék ki véleményüket, az elsőben arról dönthetnének, egyetértenek-e a 64 éves nyugdíjplafonnal férfiak és gyermektelen nők részére. A másodikban arról kérdeznék őket, elfogadják-e, hogy olyan nők esetében, akiknek egy gyermekük van 63,5 év, kétgyermekes nőknél 63 év és három gyermeknél pedig 62,5 év legyen a nyugdíjkorhatár.

Jöhet az előnyugdíj

Machyna kiemelte az előnyugdíj bevezetésének gondolatát, mely több országban hatékonyan működik. Az előnyugdíj kedvezményezettjei lennének például a három műszakban dolgozók, akik már betöltötték 59. életévüket. „Ha az előnyugdíjat szorgalmazó javaslatunkat nem fogadják el, azon leszünk, hogy alacsonyabb szankciók járjanak a korábbi nyugdíjba vonulásért” – fejtette ki javaslatát a szakszervezet elnöke. A jelenlegi rendszert nem tartja fenntarthatónak, az idősebbek gyakran panaszkodnak, hogy nem bírják, nem győzik a munkát. A szakszervezetnek szerinte erre reagálnia kell, ám elutasítja a Híd javaslatát, amely a nyugdíjkorhatárt hónapokra és évekre kerekítené, de konkrét korhatárról nem akar licitálni.

A jelenlegi jogszabály értelmében a rendszer rugalmas, felső korhatár nincs, és az emelkedés a várható életkortól függ, melyet évente újraszámolnak. Ennek következtében tavaly 76, idén pedig 63 nappal tolódott ki a nyugdíjkorhatár, ami azt jelenti, hogy 2019-ben az öregségi járadékot azok kérvényezhetik, akik betöltötték a 62 év és 202 napos életkort. A szakszervezetek szerint ez a tendencia oda vezet, hogy a jelenlegi 30 éves fiatalok csak 68 éves korukban mennek majd nyugdíjba.

Machyna szerint az is igazságtalan, hogy a rendszer hátrányosan hat az 1962 után született nőkre, mivel gyermekeik számát nem tükrözi kellőképpen az alacsonyabb korhatár. Követendő példaként említette Csehországot és Lengyelországot, ahol a nyugdíjplafon stabilan 65 évben van meghatározva. (TASR, pravda)