Népszámlálás 2021: sok a bizonytalanság

A 2021. február 15-től március 31-ig tartó népszámláláskor egyebek mellett az ország polgárainak nemzetiségére is rákérdeznek. Az előző felmérésektől eltérően, most a nemzetiségre két kérdés vonatkozik. A kérdőívben, amelyet elsősorban online lehet kitölteni, először a „Mi az ön nemzetisége?”, utána az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következik. Ez különböző értelmezéseket enged meg arra, hogy egy-egy nemzetiségnek mekkora a létszáma. Nyitott kérdés például, hogy egy-egy településen a magyarok arányát azokból a válaszadókból számolják-e ki, akik csak az első kérdésnél jelölték be a magyar nemzetiséget, vagy hozzáadják-e azokat is, akik a második helyen jelölték meg. A nemzetiségeknek egy adott településen belüli arányától függ például a magyar nyelvű ügyintézéshez való jog, de a Kisebbségi Kulturális Alap nyolcmillió eurójának a szétosztásakor is figyelembe vették a népszámlálás adatait.

A hivatal válasza

Mi a Statisztikai Hivatalnál arról érdeklődtünk, milyen formában teszik közzé a népszámlálás adatait, hiszen ez is nagyban meghatározza, milyen értelmezések olvashatók ki belőlük. „A kérdéseket egyenként fogjuk kiértékelni” – válaszolta a hivatal. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának nemzetiségi összetételét külön az első és külön a második kérdés alapján is kimutatják. „Ugyanakkor a lakosságnak a multietnicitás szempontjából mutatott struktúráját is feldolgozzuk” – tették hozzá. A hivatal közleményében ez utóbbit úgy magyarázza, hogy azok számát és arányát is kimutatják, akik egy nemzetiséget jelöltek meg és azokét is, akik kettőt.

Másodrendű identitás?

A hivatal nem tart attól, hogy a második kérdésben felmért nemzetiséget alacsonyabb vagy másodrendű identitásként értelmeznék. Ezt azzal indokolták, hogy a kérdőívet a nemzetiségek szakembereinek a bevonásával állították össze. „A második kérdést nem kell kitölteni, ha a lakos szilárdan elhatározta, csak egy nemzetiséget tüntet fel, és nem érzi szükségét, hogy nyilatkozzon a családi kötődésből, a felmenők tiszteletéből adódó multietnicitásáról” – fogalmaz a hivatal. Jasmína Stauder, a Statisztikai Hivatal szóvivője lapunknak elmondta, az első kérdésben a nemzetiségre „mint olyanra” kérdeznek rá.

„A második kérdés a multietnicitásra vonatkozik. Tehát arra, hogy a válaszadónak van-e kötődése valamely nemzetiséghez tartozó felmenőhöz, vagy van-e ehhez hasonló más viszonya. Ez azt jelenti, itt egy második nemzetiséget is meg lehet jelölni”

– mondta a szóvivő. Hozzátette, ha például valaki az első kérdésben a magyar nemzetiséget jelöli meg, de a második kérdésben is ugyanígy tesz, akkor a magyar nemzetiségűek közé és egyben a magyar multietnicitásúak közé is beszámítják, hiszen a hivatal értelmezésében a második kérdés egyfajta érzelmi kötődésről szól. Arról is beszélt, hogy az ő szempontjukból a két kérdés között nincs fontossági sorrend.

Stauder ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azoknak a számára és arányára vonatkozó információkat, akik mindkét kérdésre válaszoltak, csak akkor mutatják ki, ha azt egy-egy állami szerv, például a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala, vagy a parlament kisebbségjogi bizottsága kifejezetten kéri tőlük. Stauder szerint a településekről szóló, a multietnicitásra is vonatkozó adatokat például az adott település polgármestere is kikérheti. A szóvivő kiemelte, az országos szintű adatok további értelmezése nem rajtuk, hanem például a kisebbségi kormánybiztoson múlik.

A kormánybiztos

Bukovszky László (Híd) kormánybiztos arról beszélt, az is elképzelhető, hogy ha túl kevesen válaszolnak a második kérdésre, akkor azt végül a Statisztikai Hivatal nem veszi figyelembe. Hozzátette, ha megfelelő mennyiségű válasz érkezik, még nem tudni, miként fogja azokat figyelembe venni az állam a kisebbségek jogainak meghatározásánál. Erre az ő hivatalának kell javaslatot tennie. Előtte azonban azt szeretné, ha a kormány Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottságában elfogadnának egy értelmezési javaslatot, amellyel minden nemzetiség azonosulni fog. Erre decemberben kerülhet sor. Elmondta, ő egyfajta kumulatív értelmezést tartana a legjobbnak, ami azt jelenti, függetlenül attól, hogy valaki melyik kérdésnél jelölte meg például a magyar nemzetiséget, az eggyel növelné a közösség hivatalos létszámát. „Én is azt tartanám a legjobbnak, ha az első és a második kérdésre adott azonos válaszokat összeolvasnák” – fogalmazott Bukovszky.

A szakember szerint...

Mrva Marianna szociológus lapunknak elmondta, a Statisztikai Hivatal válaszából arra lehet következtetni, hogy több táblázatra számíthatunk. „Megtudhatjuk például, hányan jelölték be a magyar nemzetiséget az első, illetve a második helyen – fogalmazott. – A hivatal válaszából azonban nem derül ki egyértelműen, a közölt eredmények alapján megállapítható lesz-e, hogy a multietnicitások milyen különböző változatai fordulnak elő az országban, vagy egy adott településen.” Mrva szerint nem egyértelmű, hogy megállapítható lesz-e például az, mennyi a magyar– szlovák, szlovák–magyar, magyar– roma stb. kombinációt jelölő lakos. „Ez az információ a multietnicitás kutatása szempontjából nagyon fontos és érdekes lenne” – tette hozzá a szakember.