Nem lesznek nyelvi bírságok

Az alakuló kormány célkitűzései közé tartozik a kultúrpolitika területén az, hogy „a nemzeti kisebbségeket érintő törvényekből kiküszöbölik az értelmetlen restrikciókat”. A nyelvtörvény vonatkozásában ez azt jelenti, hogy feltehetően kikerülnek a törvényből a szankciókra vonatkozó passzusok. A kulturális tárca hatáskörében fogalmazódott meg további két tézis is, amely a kisebbségeket érinti: „védeni fogjuk minden szlovákiai nemzeti kisebbség önazonosságának megőrzését, fejlesztjük művelődési rendszerüket, kulturális és társadalmi intézményrendszerüket” és az, hogy „törvényt fogadunk el a nemzeti kisebbségek kultúrájának átlátható, stabil és igazságos finanszírozásáról.” Ezek azonban, elképzelhető, kikerülnek a tárca hatásköréből, és a kisebbségi miniszterelnök-helyettes foglalkozik majd velük.

Az új kulturális miniszter, Daniel Krajcer személye több elemzőben felveti a kérdést, vajon független tud-e maradni. Krajcer a politikába való belépése előtt a J&T pénzügyi csoport által birtokolt Joj televízió menedzsmentjének tagja volt, előtte hosszú ideig a Pavol Rusko alapította Markíza meghatározó arca volt. Gabriel Šipoš, a Transparency International elnöke, médiaelemző szerint Krajcer esete nem sérti az összeférhetetlenségi törvényt, de oda kell figyelni lépéseire „hogy ne élvezzenek előnyt azok a szubjektumok, amelyeknél hosszú ideig dolgozott”.

A kulturális tárca programtézisei között hangsúlyos helyet kap a közszolgálati médiumok üzembentartartási díjának, ismertebb nevén a koncessziós díjnak az eltörlése. A 2008-ban életbe lépett ún. stekkertörvény szerint ugyanis mindenki, akinek háztartásában van konnektor, köteles fizetni ezt a díjat, akkor is, ha soha nem hallgatja a Szlovák Rádiót vagy nem nézi a Szlovák Televízió műsorait. Ezt küszöbölné ki a díj eltörlése, a kieső bevételt pedig az állami költségvetésből kapná a két médium. Módosítaná a leendő kormány a sajtótörvényt is. A közfunkciót betöltők számára eltörölné a válaszadás lehetőségét. Éppen ez, a válaszadás lehetősége váltott ki ugyanis nagy ellenkezést a hazai sajtó részéről, és visszhangot külföldön is. A jogszabály szerint ugyanis, ha a közfunkciót betöltő személynek nem tetszik valamilyen róla megjelent sajtóinformáció, „választ” adhat, cáfolhatja a sajtóban, az újság pedig már nem reagálhat erre, akkor sem, ha bizonyítékokkal tudja alátámasztani állításait.