Nem gondolunk a nyugdíjra

A szlovákiai alkalmazottak jelentős része alig bírja kivárni, hogy nyugdíjba vonulhasson – derül ki a Partners Alapítvány és a Focus ügynökség legfrissebb felméréséből. Eszerint a gazdaságilag aktív válaszadók több mint fele tervezi, hogy korábban megy el nyugdíjba a szokásos időpontnál, ami jelenleg 64 évben van meghatározva. Sokan már azt is eltervezték, hogy nyugdíjasként mit csinálnának szívesen. A megkérdezettek fele az unokáinak és a hobbijának élne, a harmaduk a házzal és a kerttel foglalkozna, az ötödük pedig inkább utazgatna.

„Ezek az adatok riasztóak. Megértem, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás csak egy vágy, ez azonban szöges ellentétben van a valósággal, amely azt mutatja, hogy az alkalmazottak nagy része anyagilag nem biztosítja be magát eléggé a nyugdíjas éveire. A legtöbben az állami első pillérre vagy a második magánpillérre támaszkodnak, ami ma már nem elég, a békés nyugdíjas évekről szőtt álmok így soha nem válnak valóra”

– figyelmeztet Martin Slosiarik, a Focus ügynökség szociológusa.

Míg 2019-ben a szlovákiai alkalmazottak nagyjából havi 925 eurós nyugdíjról álmodtak, addig az idei felmérésben az álomnyugdíj összege már 1165 euróra emelkedett, ami több mint 25%-os növekedést jelent.

„Felmerül a kérdés, hogy mi az oka ennek az emelkedésnek, hiszen a lakosság jelentős többségének nem változott a nyugdíj-takarékossággal kapcsolatos magatartása. A választ a nyugdíjak rendszeres és rendkívüli állami indexálása adhatja meg, ami hiú reményeket kelthet az alkalmazottakban”

– teszi hozzá a szociológus.

Problémásnak számít azonban a nyugdíjkorhatár is. Szlovákiában a férfiak átlagosan 56,2 évig, a nők 57,2 évig élnek egészségesen, míg az uniós országok átlaga 64 év a férfiak és a nők esetében is. A Szlovákiában élők nyugdíjkorhatára így az osztrákokhoz és a németekhez hasonló, ám lényegesen rövidebb ideig élnek. A németek és osztrákok így csaknem kétszer annyi ideig kapnak nyugdíjat, mint a szlovákiaiak.

Bár a most közzétett felmérésben részt vevők nagy része tisztában van azzal, hogy a nyugdíjra való felkészülést minél korábban el kell kezdeni, a valóságban egész másként viselkednek. A válaszadók mintegy fele ritkán vagy soha nem gondol nyugdíjas éveinek az anyagi bebiztosítására, a harmaduk „néha gondol” erre, és csak a 14%-uk gondolkodik gyakran nyugdíjas éveinek az életminőségéről. „Gyakori probléma, hogy az emberek a nyugdíjba vonulást csak az időskori lazítással hozzák összefüggésbe, az anyagi biztonsággal nem. Ez irreális elképzelésekhez és a kellően hosszú felkészülés alábecsüléséhez vezet” – figyelmeztet Linda Valentín, a Partners pénzügyi szakértője. Szerinte a nyugdíjas évekre a lehető legkorábbi életkorban, legkésőbb 30 éves kor körül el kellene kezdeni spórolni. Ha legalább 30 évünk van a felkészülésre, elegendő az aktuális jövedelmünk 10%-át félretenni ahhoz, hogy ugyanekkora jövedelemmel vágjunk neki a nyugdíjas éveinknek. Ideális esetben a befektetési időszak lerövidülésével a havonta befektetett összegnek növekednie kell.

Nem lesz elég

Az alkalmazottak több mint háromnegyede már most tisztában van vele, hogy az állami nyugdíj a jövőben nem lesz elég a megélhetésre, a válaszadók több mint harmada pedig arra számít, hogy az állam még a jelenleginél is alacsonyabb nyugdíjat fog fizetni. A jelenleg fizetett átlagos nyugdíj 637 euró, ami majdnem fele az alkalmazottak által elvárt 1165 eurós „átlagos álomnyugdíjnak”.

„Ha a leendő nyugdíjasok az általuk megálmodott tisztességes nyugdíjra vágynak, akkor az államtól kapott összeget minden hónapban növelniük kellene a hiányzó 528 euróval, amihez jelentős összeget kell megspórolniuk”

– magyarázza Valentín.

Így spórolunk

A lakosság körében egyébként a nyugdíjra való felkészülés legnépszerűbb módja a második pillérben történő spórolás (47%), ezt követi a megtakarítással kombinált életbiztosítás (36%), majd a harmadik pillér 30%- os részesedéssel, a bankban vezetett takarékszámlát pedig a válaszadók 24%-a részesíti előnyben. „A befektetési alapok a hat felkínált lehetőség közül az ötödik helyre szorultak, alig 16 százalékos részesedéssel, ami hiba, hiszen ezek kínálják a legnagyobb megtérülést” – állítja Maroš Ovčarik, a Partners Investments elemzője.

Magas korhatár

A szakértők problémásnak tartják azonban a szlovákiai nyugdíjkorhatárt is. „A jelenlegi nyugdíjkorhatár, mint a várható átlagos élettartamhoz kötött automata, nem tükrözi az aktív népesség egészségi állapotát” – figyelmeztet Martin Halás, a Szocioökonómiai Kockázatok Kutatóintézetének (IVRA) az igazgatója. Szerinte nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a szlovákiai férfiak átlagosan 56,2 évig, a nők 57,2 évig élnek egészségesen, míg az uniós országok átlaga 64 év a férfiak és a nők esetében. A szlovákiai nyugdíjkorhatár az osztrákokhoz és a németekhez hasonló, az IVRA szerint azonban a szlovákiaiak lényegesen rövidebb ideig élnek. A németek és osztrákok így csaknem kétszer annyi ideig kapnak nyugdíjat, mint a Szlovákiában élők.

„A nyugdíjkorhatár megállapításánál ezért alapvető prioritásként kellene kezelni, hogy az időskorúak egészségben, tisztességes és megfelelő jövedelemmel éljenek”

– tette hozzá Halás. Szerinte az állam nem veszi figyelembe azt sem, hogy az alkalmazottak nálunk többnyire váltott műszakban, éjszaka dolgoznak, és nagyobb a terhelésük, mint más uniós országokban, a nyugdíjkorhatár kitolása ezért növelheti az egészségügyre nehezedő nyomást is.