Nem fenyeget a hitelek tömeges bedőlése

A növekvő hitelkamatok témájával leginkább a parlamenten kívüli Hlas foglalkozik. „A szlovákiai családok csak tengődnek, sokan nem engedhetik meg maguknak már a rendszeres és tápláló étkezést sem. A bankoknak ezért – a társadalmi felelősségvállalás keretében – olyan megoldással kell előállniuk, amely megkönnyíti az embereknek a hitelek megemelkedett kamatainak a kifizetését” – figyelmeztetett Peter Pellegrini, a Hlas elnöke. Időzített bombáról beszél a növekvő jelzáloghitelekkel kapcsolatban Robert Fico, a Smer elnöke is, aki szerint a magasabb törlesztőrészletek miatt az elkövetkező két évben 400 ezer ember kerülhet veszélybe.

Reagál a szaktárca

Mi azonban a valóság, és mit tehet az állam a helyzet javítása érdekében? Erre próbál meg most fényt deríteni a pénzügyminisztérium, amely a szlovák jegybankkal és a Szlovák Bankszövetséggel (SBA) együttműködve munkacsoportot hozott létre a hitelpiaci helyzet kezelésére. „Egyelőre még gyűjtjük a szükséges adatokat, és a közeljövőben tájékoztatjuk a nyilvánosságot a lehetséges lépésekről” – közölte a pénzügyminisztérium. A szaktárca ezzel a politikai pártok választási kampányban elhangzott felhívásaira reagál.

A jelzáloghitelekkel kapcsolatos megbeszéléseket a Szlovák Bankszövetség is megerősítette, hangsúlyozva, hogy Szlovákiában továbbra is alacsony a kockázata annak, hogy a lakáshitelt felvevők tömegeinek okozna gondot a törlesztőrészletek megtérítése.

„A jelzáloghitelek kamatainak a növelése a múlt év vége óta tart, és egyelőre egyik ezzel kapcsolatos mutatónál sem regisztráltunk aggasztó növekedést. A kamatemeléssel párhuzamos magas infláció miatt persze egyes ügyfelek nehéz helyzetbe kerülhetnek, de épp ezért elemezzük a helyzetet a pénzügyminisztérium és a jegybank szakembereivel”

– mondta el Daniela Gilányi, az SBA szóvivője, aki szerint a tárgyalásaik eredményeiről napokon belül tájékoztatnak.

Ki tehet a drágulásért?

Gilányi emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 hónapban az Európai Központi Bank (EKB) alapkamata nulláról a jelenlegi 4,25%-ra emelkedett, az EKB monetáris politikájának köszönhetően azonban Szlovákiában a kamatemelés nem olyan mértékű, mint például Csehországban, ahol az alapkamat jelenleg már 7%-on áll. Az SBA szerint a szlovákiai jelzáloghitelek kamatlába elsősorban a szlovák államkötvények hozamainak az alakulására reagál. A jegybank adatai szerint az elmúlt másfél év alatt ezek -0,7–0,6 százalékról 3,2–3,9 százalékra nőttek a futamidőtől függően, ami magasabb, mint az euróövezet más országaiban. Ez azt jelenti, hogy a jelzáloghitel-kamatok emelkedését nem a bankok magasabb árrése okozta, hanem az, hogy a piacon erre a célra felvett pénz drágult” – tette hozzá a szóvivő.

A többség felkészült

Időközben hallatta hangját a szlovák jegybank is, amely szerint az elkövetkező három évben a jelzáloghitelek nagyjából felénél jár le a korábban meghatározott kamatfixáció, így ezeknél nő majd a hitelkamat. A jegybank számításai szerint ez a szlovákiai háztartások 13 százalékát érinti majd, a törlesztőrészletek látványos megugrásától azonban állítólag nem kell tartanunk.

„A 2025 végéig refixált hitelek jelenlegi átlagos havi törlesztőrészlete nagyjából 270 euró. A kamatlábak 4,5–5%-os szintre történő emelkedése esetén az átlagos havi törlesztőrészlet 100 euróval nőhet. Az ilyen hitelek csak mintegy 15 százalékánál számítunk 200 eurónál nagyobb növekedésre”

– állítják a jegybank elemzői. A magasabb törlesztőrészletek miatti többletkiadás a banki ügyfelek jövedelmének átlagosan a 7%-át teszi majd ki. A jegybank ezért a törlesztőrészletek növekedését nem tartja a pénzügyi stabilitás szempontjából jelentős kockázatnak. „A háztartások túlnyomó többsége felkészült arra, hogy megbirkózzon a törlesztőrészletek növekedésével” – állítják a jegybanki elemzők, akik szerint ehhez nem kis mértékben járult hozzá a hitelnyújtás feltételeinek a korábbi szigorítása is. (mi, TASR)