Nem büntetik a korrupciót

Szlovákia az 50–53. helyet szerezte meg 2015-ben a Transparency International korrupciós listáján. Ezzel egy szinten áll Magyarországgal és Horvátországgal, az uniós országok közül csak négyben rosszabb a helyzet.

Habár Szlovákia egy ponttal többet szerzett a maximálisan 100 pontos értékelésen, de ez mindössze arra volt elég, hogy „csak” két hellyel csúszott vissza a listán 2014-hez képest. Jelenleg a 168 országot tartalmazó lista első harmadának a végén, az 50. helyen áll 51 ponttal. Ugyanennyi pontot gyűjtött Magyarország és Horvátország is.

Uniós összehasonlításban Szlovákia csak négy államot, Görögországot, Romániát, Olaszországot és Bulgáriát előzi meg. A lista élén a skandináv államok állnak, a legrosszabb helyzet pedig Észak-Koreában és Szudánban van. Akorrupciós index a közszektor korrupcióját méri üzletemberek és szakértők érzékelése alapján. 

Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko (TIS) vezetője szerint nem is annyira a helyezés a probléma, hanem az, hogynem erősödött jelentősen Szlovákiában a korrupció elleni küzdelem. „Az egészségügyi reformok elhanyagolása pazarlást és szabad rablást eredményezett – állítja Šípos. – A rendőrség és az ügyészség nem váltak a korrupció elleni küzdelem hatékony szerveivé, és nőtt a különbség Szlovákia és Csehország között.” Míg 2012-ben Csehország csak 7 hellyel előzött meg bennünket, addig ma már 13 pozícióval van előttünk. 

Ugyan a TIS bizonyos területeken tapasztalt javulást, megemlíti például a korrupciót bejelentők védelméről szóló törvényt, illetve a politikai pártok finanszírozásának szigorúbb ellenőrzését, és pozitívumként könyveli el azt is, hogy nyilvánossá vált a cégek zárszámadása, a jelentés főleg a hibákat sorolja. 

Šípoš szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az elit még mindig büntetlennek érezheti magát. „Az utóbbi négy évben sem ítéltek elkorrupció miatt egyetlen magas rangú közszereplőt sem – magyarázza Šípoš. – A korrupció miatt elítéltek 95 százaléka csak feltételes börtönbüntetést vagy pénzbírságot kap. A tenderekkel kapcsolatos visszaélések miatt csak 12 embert ítéltek el az utóbbi négy évben.” Kifogásolja azt is, hogy a kliensrendszer jelen van több állami támogatási rendszerben, például a sportpályaépítésben, a miniszterelnöki tartalék és az egészségügyi pozíciók elosztásában vagy az Általános Egészségbiztosítóval kötött előnyös szerződésekben.