Nehéz hozzájutni a világjárvánnyal kapcsolatos közérdekű adatokhoz

A TIS „Transzparencia és információhoz való hozzáférés az egészségügyben” címmel publikálta azt az elemzését, amelyben megvizsgálták, mennyire átlátható az ellátás finanszírozása, a közbeszerzések folyamata, az egészségügyi intézmények vezetőjének kiválasztása és a koronavírus-járvány elleni intézkedések végrehajtása Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A civil szervezet megállapította, hogy a világjárvány alatt az összes vizsgált országban csökkent a közérdekű információkhoz való hozzáférés, de a jelenség az egészségügyi szektorban kiugróan jelentkezett. Kiemelik, hogy a járványkezeléssel kapcsolatos információk egy jelentős része még mindig nem nyilvános. Ami pedig napvilágra került, azt az állami szervek nagyrészt nem saját kezdeményezésből tették közzé, hanem a hozzájuk érkező közhasznú adatigénylésre való válaszul voltak kénytelenek kiadni. A TIS azt találta, hogy az érintett közintézmények gyakran egy országon belül is eltérően jártak el azzal kapcsolatban, milyen típusú információt adnak ki, és milyet nem.

Járványkezelés

Az elemzés Szlovákiával kapcsolatban rámutat, a járvánnyal, annak kezelésével kapcsolatos elsődleges információkat a Közegészségügyi Hivatal honlapján tették közzé. Az aktuális járványellenes intézkedéseket, döntéseket, szabályokat pedig a korona.gov.sk weboldalon publikálták. „Ugyanakkor ebben az időszakban a közszféra átláthatósága mégis jelentősen csökkent” – emelik ki. A TIS elsősorban azt kifogásolja, hogy a járvány idején a kormánykoalíció rengeteg törvényt gyorsított eljárásban fogadott el, amellyel jelentősen korlátozták vagy lehetetlenné tették, hogy a nyilvánosság ezekhez hozzászóljon. Mindez olyan esetekre is igaz, amelyeknek semmi köze sem volt a járványhoz, így például a Bírói Tanáccsal kapcsolatos módosításokat is így hajtották végre. Szlovákia 1994-es megalakulása óta a 2020 és 2024 közötti időszakban fogadták el a legtöbb olyan törvényt, amelyet gyorsított eljárásban utaltak a parlament elé. Ugyancsak jelentősen csökkent a közbeszerzések átláthatósága is, mivel a pandémia alatt az egészségügyben sürgősen kellett bizonyos beszerzéseket végrehajtani, vagy szolgáltatásokat megrendelni. De hasonlóan nem volt transzparens az állam által a járvánnyal kapcsolatban nyújtott segélyek, támogatások rendszere sem.

Maga a TIS a pandémia alatt köz-érdekű adatigényléssel fordult az államhoz, hogy a különböző támogatásokkal kapcsolatos adatokat feltérképezze. A civil szervezet az így megszerzett információkat aztán közzétette. Egy olyan honlapot hoztak létre, ahol az egyes vállalatoknak juttatott állami támogatás pontos összege is áttekinthetően lehívható. Akár az ún. statisztikai azonosító számjel (IČO) alapján is kereshető a dotációk kedvezményezettjeinek adatbázisa. A TIS azonban rámutat, a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank által nyújtott támogatások részleteit ugyanakkor továbbra sem bocsátották a rendelkezésükre. A kérdéses adatok megszerzése érdekében a civil szervezet bírósági pert indított.

Közbeszerzés

A TIS szerint a világjárványtól függetlenül is vannak olyan területek, amelyek átláthatóságát növelni kell. Szlovákia esetében például kiemelik, hogy a közbeszerzések megítélését végző bizottságok tagjairól nagyon keveset tud a nyilvánosság. Erre azonban szükség lenne ahhoz, hogy a meghozott döntések átláthatóak és igazságosak legyenek. A kérdéses információ megszerzésének és nyilvánosságra hozásának az egyik akadálya, hogy Szlovákiában hiányzik a személyes adatokra vonatkozó olyan szabályozás, amely ezt indokolt esetben lehetővé tenné.

A civil szervezet rámutat, a versenytárgyalásról szóló pályázatokhoz szükséges információkat az állam a Közbeszerzési Hivatal honlapján teszi közzé. A nyertessel kötött szerződést pedig kötelező módon egy központi adatbázisban hozzák nyilvánosságra. „Ugyanakkor a versenytárgyaláson induló többi pályázóról nem közölnek ennyi információt. Ennek az oka elsősorban az, hogy védjék a gazdasági verseny körülményeit és az érintettek üzleti titkait” – írják az elemzésben.

A vezető pozíciók

Az egészségügyi minisztérium alá tartozó intézmények vezetőinek, így például kórházigazgatóknak a kiválasztásában a nyilvánosság csak korlátozott módon megfigyelőként vehet részt. Az ilyen megfigyelőknek azonban nincs joga például arra, hogy dokumentumokba tekintsen bele, így azokba, amelyek a vezető tisztségért versenybe szálló jelölt személyes adatait tartalmazzák. A jelöltek meghallgatásán a nyilvánosság képviselői nem tehetnek fel kérdéseket, de hang- vagy videófelvételt sem készíthetnek. A TIS rámutat, a jelöltek szakmai önéletrajza és stratégiai fejlesztési terve fontos eleme a kiválasztási eljárásnak. Ezeket a dokumentumokat ugyanakkor csak a jelölt beleegyezésével teszik közzé, ami a gyakorlatban szinte soha nem történik meg. „Ez ellehetetleníti, hogy a nyilvánosság teljesen átlássa a jelöltek minősítésének folyamatát” – szögezi le a civil szervezet.