Több kisiskolát is bezárás fenyeget

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) május elején összesített, előzetes adatai alapján a 2019/2020-as tanévre 3 499 leendő elsőst írattak be a szülők magyar alapiskolába. Ez 48-cal több mint tavaly, ugyanakkor 12 magyar alapiskolába egyetlen elsőst sem írattak be a szülők. Fekete Irén, a szövetség elnöke hangsúlyozza, hogy ezek a számok egyelőre csak irányadóak, hiszen a tapasztalat alapján szeptemberig még akár 200-zal is emelkedhet az elsősök száma. Az adatokból kiderül, hogy 31 olyan magyar iskola van, ahol 0-10 közé tehető a beíratott kicsik száma. „Ebből 18 alsó tagozatos iskola” – mondta Fekete Irén. Összességében 123 iskolábakevesebbgyereketírattakbemint tavaly, 8 iskolában 10-18 közé tehető a beíratottak számának csökkenése, 24 iskolában pedig 5-10-zel kevesebb a leendő elsősök száma. Pozitívum, hogy 62 iskolába csak 1-2 gyerekkel lesz kevesebb, és jó hír, hogy 45 iskolában öt gyerekkel nőtt a beíratott elsősök száma. „Kerületi bontásban egyedül a Nyitrai kerületben csökkent a beíratottak száma, ott 47tel kevesebb a leendő elsős, az összes többiben viszont növekedés van” – tájékoztatott Fekete Irén. 

Már önmagában az is elgondolkodtató, hogy 12 iskolába egyetlen elsőst sem írattak be, ha viszont ezekben az iskolákban az utolsó 1-2 évben az ideihez hasonló eredménnyel zárult a beiratkozás, akkor már az iskola léte is veszélybe kerülhet. Az általunk megszólított polgármesterek szerint magukra maradnak a magyar kisiskolákért folytatott harcban. Az oktatási tárca az igényelhető kiegészítő támogatás keretében csak minimális mértékben járul hozza a tanintézmények működtetéséhez. A polgármesterek állítása szerint 12 és 40 ezer euró között van az az összeg, amelyet kénytelenek az iskolára fordítani, ha működtetni akarják. Több település eddig is a magyar kormány támogatásával tudta fenntartani tanintézményét, ugyanakkor többen úgy fogalmaztak, már a magyar féltől sem könnyű támogatáshoz jutni.

Nincs okunk az örömre

Áprilissal lezárult az iskolai beíratások időszaka. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) összesítette az előzetes adatokat, melyek alapján idén áprilisban 48-cal több elsőst írattak be magyar tanítási nyelvű alapiskolába, mint tavaly. Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke szerint az adatok szeptemberig még változnak, hiszen jobbára a halmozottan hátrányos helyzetű családok mulasztják el időben beíratni az iskolaköteles gyermekeiket. Így az iskolák egészen augusztusig felveszik a „későn ébredő” szülők gyermekeit. Ugyanakkor vannak olyan települések, amelyek már nem számolhatnak több elsőssel, s az alacsony diáklétszám akár meg is pecsételheti sorsukat. A Nagykürtösi járásbeli Ipolyvarbón folyamatosan csökken a beíratott gyermekek száma. Idén egyetlen elsőstírattak be a teljes szervezettségű alapiskolába, július végén hat kilencedikes középiskolába megy. Fagyas Marcel polgármester lapunknak elmondta, már elviselhetetlen anyagi gondot jelent az iskola fenntartása. „A csökkenő diáklétszám miatt az oktatási minisztériumtól kapott összegen túl az önkormányzatnak több tízezer euróval kell hozzájárulnia az iskola működtetéséhez. A tárcától kapott összeg ugyanis csak a pedagógusok fizetését fedezi, a járulékokat már nem tudjuk kigazdálkodni belőle” – magyarázza a polgármester. Nem segít rajtuk a minisztériumtól igényelhető kiegészítő támogatás sem. „A fenntartási költségekre hozzávetőlegesen 20 ezer eurót igényeltünk és kétezret kaptunk” – mondta Fagyas Marcel, aki hozzáfűzte, hogy több alkalommal a magyar kormány járult hozzá az iskola működtetéséhez. Most viszont már aligha tudják áthidalni az egyre emelkedő anyagi hiányt. Az ipolyvarbói alapiskolába négy községből járnak gyerekek. A legközelebbi magyar tanintézmény 25-30 kilométerre van. „Én attól tartok, ha az önkormányzat már képtelen tovább finanszírozni az iskolát a szülők a lukanényei és az ipolybalogi magyar iskola helyett a zséri szlovák iskola mellett döntenek, amely 10 kilométerre van Ipolyvarbótól” – mondta a polgármester. 

Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere lapunknak elmondta, hogy hat tanulóval működtetik a helyi alapiskolát, mely a következő tanévben is ugyanilyen létszámmal számolhat.

„Sajnos nem mondhatom, hogy nincs veszélyben az iskolánk, a tanévet biztosan befejezik, a jövő viszont az anyagi helyzetünk miatt kérdéses”

– tette hozzá a polgármester azzal, hogy már eddig is minden követ megmozgattak a tanintézmény fenntartásáért. Elmondása szerint tavaly csak a bérek költségét 12 ezer euróval egészítette ki az önkormányzat, a béremelések miatt ez az összeg idén akár a 17 ezer eurót is meghaladhatja. „Nem segít rajtunk a kormány némely korábbi és várható intézkedése sem, mely szintén a települések kasszáját terheli. Ennek ellenére a képviselő-testület egyelőre egységes abban, hogy keressük az iskola megtartásának lehetőségét” – közölte Nagy Attila. 

A Rozsnyói járásbeli Kecső községben 4, maximum 5 tanulóval indulhat a következő tanév. Lőrincz Gyula polgármester elmondása alapján ez az alacsony gyermeklétszám tartós, már harmadik éve ehhez hasonló létszámmal működnek. „Önerőből és magyarországi támogatásból tudtuk eddig fenntartani az iskolát. Az idei és a következő tanévet kell valahogy kibírnunk, az azt követő évek demográfiai adatai ugyanis kedvezőek” – mondta Lőrincz Gyula azzal, hogy néhány éve összevonták a helyi óvodát és iskolát egy épületbe. Így tudták némiképp leszorítani a költségeket. 

A mintegy 300 lakosú községben 15 gyermek jár az összevont tanintézménybe. A szomszédos Hosszúszón sem jobb a helyzet, tavaly és idén is egy-egy elsőst írattak be magyar osztályba. Ott a magyar osztályok csak azért nincsenek veszélyben, mert Novák Tamás polgármester szerint a közös igazgatású szlovák és magyar alsó tagozatos iskolát egyelőre működtetni tudják.