Nehéz az ügyvédi titok(nem)tartás

Pozsony. Ha egy ügyvédnek a lehetséges ügyfelével folytatott beszélgetés alapján olyan gyanúja támad, hogy az illetőnek köze lehet valamilyen szervezett bűncselekményhez, például pénzmosáshoz, azt azonnal jelentenie kell a megfelelő hatóságoknál – összegezte a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás után szigorított uniós norma lényegét John Fish, az uniós tagállamok ügyvédi kamaráit tömörítő tanács (CCBE) elnöke. Az amerikai tragédia után éles vita alakult ki az információk bizalmasságáról és az ügyvédi titoktartásról, mert a legtöbb országban az ügyvédi titoktartást szabályozó törvény ellentétben áll az említett uniós ajánlással. Fish szerint az államokon múlik, milyen mértékben alkalmazzák az uniós rendeletet, ám szerinte kívánatos lenne, ha az országok jogrendjükbe iktatnák. „Az ügyvédi titoktartás senkit nem ment fel a büntetőjogi felelősség alól. Ha valaki tud valamilyen bűncselekményről, és azt nem jelenti, azzal bűncselekményt követ el” – jelentette ki Štefan Detvai, a Szlovák Ügyvédi Kamara elnöke. Christian Wisskirchen, a CCBE nemzetközi joggal foglalkozó titkára elmondta: az uniós útmutató Nagy-Britanniában különösen nehézségeket okoz. „Például ha az egyik ügyfelem házat akar vásárolni, és egy megjegyzéséből esetleg olyan gyanúm támad, hogy talán pénzmosásról van szó, jelentenem kell. Amíg viszont az illetékesek ellenőrzik a megérzésemet, két hónap is eltelhet. És ha alaptalan a gyanú?” – magyarázta az uniós normával járó angol bonyodalmakat Wisskirchen. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint minél hamarabb orvosolni kell a hazai és az uniós norma közti ellentéteket. A CCBE tagállamai és az uniós csatlakozásra váró államok képviselői a tegnapi, nemzetközi pozsonyi szemináriumon egyebek mellett a pénzmosás elleni harccal kapcsolatos uniós rendelettel is foglalkoztak. (sza)