Négy szlovákiai magyar falu van még, ahol nincs normális internet

Akadozó, minimálisan működő vagy semmilyen internetes csatlakozás. Az ország 46 településén 2018-ban sem számíthatnak arra, hogy ha bekapcsolják a számítógépet, csatlakozhatnak az internethez. Az állam 2020-ig szeretné felszámolni ezeket a fehér foltokat, ám az érintett községek szkeptikusak a tervvel szemben.

A minimális internetes csatlakozással rendelkező községek jegyzékén szerepel a rimaszombati járásbeli, 105 lakosú Kisgömöri község is. Kisantal Zoltán polgármester elmondta, hogy a világhálóhoz való csatlakozással komoly gondjaik vannak. „Nem mintha végképp nem lenne internetünk, minimális van, de állandóan akadozik vagy nagyon lassú. Völgyben van a falu, és gyenge a térerő” – mondta lapunknak Kisantal. Megjegyezte, ha behúzzák is a községbe az optikai kábelt, és lesz gyors internet, valószínűleg nagyon kevesen fognak csatlakozni a hálózathoz; egyrészt kevés ház lakott, másrészt a község lakosságának jelentős része az idősebb generációkhoz tartozik.

Az internetes lefedettség szempontjából az ugyancsak Rimaszombati járásban fekvő Kerekgede község is fehér folt. Veres Ottó polgármester szerint évekkel ezelőtt már kiadták az építési engedélyt az optikai kábelek lefektetésére, de a tervből semmi nem lett.

„Az állam új elképzelésével szemben szkeptikus vagyok”

– mondta az Új Szónak Veres. A község négy éve elnyert egy pályázatot a Slovanet társaságtól vezeték nélküli wifihálózat kiépítésére, ez meg is valósul, több kisebb szolgáltató is kínál internetes csatlakozást, de gyors internet nincs, és a mobilhálózattal is komoly gondjaik vannak.

A távközlési vállalatok a memorandum szerint 2020-ig szavatolják, hogy az érintett 46 községben minimum 30 Mb/mp gyorsaságú internet is legyen, amely nagyobb adatmennyiség átvitelére is alkalmas.

2020-ra teljes lesz az internetlefedettség Szlovákiában

Három év múlva százszázalékos lesz az ország internetes lefedettsége – jelentette ki a héten Peter Pellegrini (Smer) informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes, miután a távközlési vállalatokkal memorandumot írt alá az internethálózat bővítéséről. „A szolgáltatók kötelezték magukat, hogy 2020-ig saját pénzből, állami támogatás és uniós források nélkül bevezetik az internetet olyan helyekre is, ahol még nincs” – állítja Pellegrini.

Az Orange, a Slovak Telekom, az O2 és a Lokális Internetszolgáltatók Szövetsége három éven belül kiépíti, üzembe helyezi és üzemelteti az adott régióban az internetes hálózatot. Az állam az optikai kábelek hálózatának bővítésére 80 millió eurót költhet el uniós alapokból, ám mivel ezeket a kiadásokat a távközlési vállalatok állják, az összeget más projektekre is használhatják. Például finanszírozhatják a községek főterein, könyvtáraiban a vezeték nélküli (wifi) hálózat üzembe helyezését, vagy a sztrádák és vasútvonalak lefedettségét.

Pellegrini elismerte, hogy ha nem sikerül kimeríteni az erre a célra elkülönített összes anyagi forrást, akkor a megmaradt pénzt a legnagyobb valószínűséggel a közlekedésügyi minisztériumnak utalják át. Az Integrált Infrastruktúra operatív programban összesen közel egymilliárd euró áll az állam rendelkezésére. „Nem az a cél, hogy ezt erőnek erejével elköltsük. Kezdeményezni fogom a tárgyalásokat a közlekedésügyi tárcával, s ha wifihálózat kiépítése, illetve a sztrádák és vasútvonalak internettel való lefedése után marad még néhány tízmillió eurónk, akkor ezt szívesen átcsoportosítanám közlekedési projektekre, új autópálya-szakaszok és gyorsforgalmi utak projektdokumentációjára” – közölte Pellegrini.

2015-ben egyébként még 1808 olyan községet tartottak számon, ahol minimális vagy semmilyen internetes csatlakozás nem volt. Ez a jegyzék tavaly év elejére 207-re szűkült, s jelenleg már csak 46 községet tartalmaz. A projektet minél előbb beindítanák, ám például az Orange vezérigazgatója, Pavol Lančarič arra figyelmeztetett, hogy ezen a téren elkerülhetetlen a községek együttműködése. „Az önkormányzatok segítségére is szükségünk van, ha 2020-ig el akarjuk tüntetni a térképről a fehér foltokat” – mondta. Úgy véli, főleg az engedélyeztetési folyamatokat kellene felgyorsítani. Pellegrini szerint gyakran előfordul, hogy a lakosok ugyan akarják a gyors internetet, ám ha kiderül, hogy emiatt a házuk előtt fel kell túrni az utat, hogy behúzzák az optikai kábelt, már ellenkeznek.

Az internetcsatlakozás egyébként rohamosan bővül az egész Európai Unióban. Míg tíz évvel ezelőtt a háztartások 55 százaléka számára volt elérhető, 2018-ban 85 százaléknak volt internetje. A negyedik generációs internethálózat lefedettsége az országban 80 százalékos, az uniós átlag 84 százalék.