Ne küldje tovább, dobja ki!

A jelenség neve hoax. Az angol szó beugratást, megtévesztést jelent. Szinte naponta születnek ilyen jellegű levelek, amelyek valóságalapja a legtöbb esetben egyenlő a nullával. Az egyik leggyakoribb eset, amikor ismert emberek nevével élnek vissza, ez (lenne) a garancia a levél hitelességére.

A hoax egyik célja, hogy minél több ember küldje tovább a levelet – hiszen ki ne szeretne segíteni egy megégett csecsemőn, vagy ki ne szeretne gyorsan pénzt keresni –, így ez óriási forgalmat generál az interneten, ez pedig lelassítja, vagy rövid ideig lebénítja a hálózatot.

November végén indult el az a levél (lásd alul!), amely azt ígéri, hogy minden egyes továbbított levélért pénzt kap a továbbküldő. Nem, Bill Gates nem utal pénzt, egyáltalán nem, sőt. ĺme a Microsoft hivatalos állásfoglalása az ügyben: „A levél tartalma természetesen valótlan, az összes ilyen jellegű spamhez hasonlóan, mely a levelek továbbküldésének darabszámára épít, hiszen ennek mérésére jelenleg nincs alkalmas megoldás az informatikában. Nemzetközi szinten is számos hasonló kampánnyal találkozhattunk az elmúlt időszakban. Sajnos teljesen általános jelenségnek mondható, hogy népszerű vállalat vagy közszereplő nevével élnek vissza illetéktelenül. A módszer nemcsak etikátlan és jogsértő, hanem hatalmas mennyiségű, általában kéretlen levélforgalmat, azaz hoaxot, spamet generál. Az internet használatával való visszaélés ellen, legyen az spam vagy a vírusok terjesztése, a Microsoft minden lehetséges fórumon és eszközzel küzd, hiszen ez a felhasználók érdekeit sérti, és az internet biztonságát, megbízhatóságát veszélyezteti. A felhasználók többsége mára már tisztában van azzal, hogy egy komoly piaci szereplő nem folyamodik hasonló módszerekhez, tehát a kampány egyszerű hoax, ezért ezen rövid állásfoglaláson túl további lépéseket nincs szándékunkban tenni a szóban forgó e-mail ellen.”

Egy másik levél pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy új on-line bank nyílt, mely nem tervez reklámkampányokat. A Bestpayway, új on-line bank azonnal 25 eurót ad, ha regisztráltunk, majd ha barátunk regisztrál, újabb nyolc, ha a barátunk barátja regisztrál még hat euró landol számlánkon. Furcsa, hogy egy bank minden fedezet és biztosíték nélkül számlát nyit nekünk, és jóváírna akár napi száz eurót is.

Az Index internetes portál utánajárt a levélnek. A nyomozás első lépéseként a céget ellenőrizte. Kiderült, hogy személyesen, és telefonon sem lehet senkitől érdeklődni. A site szerint a cégnek három amerikai irodája van (Oregon, Nevada és Kalifornia államokban), mégsincs feltüntetve telefonszám. A weboldalon arra kérik a felhasználót, ne keressék a céget, mert túl elfoglalt mindenki („Phone: we ask to refrain from telephonic inquiries during the PreLaunch-Phase”). Délután egykor felhívta, hogy információt szeretne kapni a nagyszerű üzletről, a számon azonban egy férfi közölte, éppen tárgyal, hívjuk este nyolc után. A témával foglalkozó fórumok szerint többen próbálkoztak a telefonálással, de mindenkit elhajtott a nagyreményű bank munkatársa.

Bár első pillantásra piramisjátékot sejthető a többszintes jutalékrendszer miatt, valószínűleg inkább adatbázis-építésről van szó. Tehát aki regisztrál, spammeli a barátait, és gyűjtögeti nem létező pénzét, később szörnyen sok marketingszenny lepi el postafiókját, és szomorú lesz, hogy azt hitte, gazdag lehet, aztán kiderült, hogy mégse.

Júniusban egy „tegnap született” kisfiúnak gyűjtött vért egy alaptalan hoax, ami teljesen megbénította a vérellátót, 2001-ben pedig egy olyan beteghez riasztotta a körlevél a véradókat, aki három héttel korábban gyógyultan hazament a kórházból. Az új változat névvel, születési dátummal próbálkozik, és azt hazudja, hogy a betegnek magának kell összegyűjtenie a vért. Ráadásul a szöveg azt bizonygatja, hogy bár korábban voltak hazug véradós e-mailek, ez nem az. Adjon vért négyhavonta, de ne küldje tovább a levelet!

Igazi gyöngyszem a nigériai levelek magyar változata, ami november utolsó napjai óta terjed. A nigériai csalóként elhíresült bűnözők évente több ezer levelet és e-mailt postáznak, amiben kecsegtető üzleti lehetőséget kínálnak, majd elszedik az elővigyázatlan áldozatok pénzét. Az e-mailben a feladó azt állítja, nagyobb összegű pénzt kell külföldre menekítenie, ezért a címzettnek jelentős százalékot ajánl fel készpénzben, ha az összeget ideiglenesen elhelyezheti a bankszámláján. A csalók gyakran azt állítják, hogy a nigériai kormány egy befejezett üzlet ellenértékeként fizeti ki nekik a kilátásba helyezett összeget. Más esetekben azt állítják, hogy repülőgép-baleset utáni kártérítést kapnak hamarosan.

Aki válaszol és érdeklődik a részletek iránt, azt a választ kapja, hogy első lépésben némi pénzt kellene biztosítania például a banki költségek és a hivatali kiadások fedezésére. Ha pedig valaki hozzáférést enged a bankszámlájához, az összes pénzével együtt tűnnek el a csalók. Egy debreceni egyetemistának több mint tízmillió forintja bánta, hogy belement az e-mailben ajánlott üzletbe.

Az összeégett arcú csecsemő fotóját tartalmazó levél magyar nyelvű mutációja szerint minden továbbított e-mail pénzadományt jelent a tűzvészből szabadult gyereknek. A történetből annyi igaz, hogy létezik a fotón látható lengyel kislány, aki lakástűzben megégett, és adakozni is lehet a gyógyítására, viszont nem a sokkoló fotó továbbküldésével. A valóság az, hogy az egyéves kislány valóban megégett, és azóta a krakkói Prokocimi gyerekkórházban ápolják. A szülők az útiköltségre kérnek támogatást, az édesanya ugyanis az ukrán határ közelében fekvő lalini otthonából utazik a kórházba. A pénzbeli segítség mellett a leégett lakásba berendezési tárgyakat is szeretne a család, ezért tüntették fel a lengyel királyi tévécsatorna oldalán azt a bankszámlaszámot és postai címet, amelyen az adományokat várják.

Végül egy aranyszabály: bárkitől is érkezzen a villámposta, mielőtt továbbküldené, gondolja át, mennyi valóságalapja van a levél tartalmának! Ezt követően pedig bátran törölje azt, hiszen ezek valóságalapja jobbára egyenlő a nullával! Figyelmeztesse a feladót, ne küldjön ilyen jellegű levelet! (szl)