Nagyszelmencről az Európai Parlamentben

Buttiglione tegnap ismertette elképzeléseit az EP-vel, s Bauer Edit Kis- és Nagszelmenc problémájával kapcsolatban tett fel neki kérdést. Az egyik község Szlovákiában, a másik Ukrajnában fekszik, a lakosok nem látogathatják egymást, mivel a II. világháború óta államhatár húzódik közöttük, s a legközelebbi átkelőhely mintegy 50 kilométerre van. A települések képviselői már több nemzetközi fórumon (például a washingtoni kongresszusban is) próbálták felhívni a figyelmet az áldatlan állapotra, Nagyszelmenc magyar lakossága többször nehezményezte a határ általi megosztottságot, s ennek negatív hatásait.

Buttiglioni szerint ez a probléma a két érintett országra tartozik, elsősorban nekik kellene egymás között megegyezniük, ugyanakkor Bauer Edit kérdéséből – saját bevallása szerint – kiérezte a két község lakóinak sorsa felett érzett aggodalmat. A biztosjelölt együttműködést ajánlott a képviselő asszonynak, valamint segítséget ígért, hogy Szlovákia és Ukrajna bevonásával megoldást találjanak.

„Ezenkívül követendő példának állította Dél-Tirolt – annak ellenére, hogy néhány ország továbbra is fél elmozdulni az egyéni jogoktól a közösségi jogok felé” – árulta el az Új Szónak Klenovics Gábor.

Az MKP európai parlamenti képviselői elég aktívak, s minden lehetőséget megragadnak, hogy magyarul szólaljanak fel, amit Monika Beňová (Smer) már nehezményezett. Főleg Duka Zólyomi Árpád megnyilvánulásait kifogásolta.

Duka Zólyomi ennek ellenére következetesen anyanyelvén szónokol az EP-ben, a héten ugyancsak magyarul kérdezgetett két biztosjelöltet a vajdasági magyarok érdekében tett lépésekről, illetve Törökországról. (sza)