Nagy József szlovák-magyar párbeszédet javasol a Beneš-dekrétumok ügyében

A második világháború után Edvard Beneš által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok "kollektív bűnösségét", és rendelkezett jogfosztásukról. 

"A Benes-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget jelent Közép-Európában. Az érintett négy nemzet: a csehek, a magyarok, a németek és a szlovákok mind ragaszkodnak saját igazságukhoz, a kérdés túlpolitizált, érzelmekkel és félelmekkel telített" - állapította meg az MTI-hez eljuttatott közleményében Nagy József.

A megválasztott EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően. Nagy József szerint a "biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni". 

Nagy leszögezte, hogy a Beneš-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel. Úgy látja, itt az ideje olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszéd megkezdésének, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el. Emlékeztetett arra: a Híd már korábban javasolta közös kulturális alap létrehozását, ami "szimbolikusan  enyhíthetné a nemzetek közti vélt és valós történelmi sérelmekkel kapcsolatos feszültséget". "Fontos viszont azt is kimondani, hogy a Beneš-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről" - tette hozzá.