Nagy-Britannia máris időt kér

Habár a brit népszavazás eredménye jogilag nem kötelező érvényű, Nagy-Britannia távozását szinte biztosra lehet venni. Kérdés, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások a kilépésről, és megmarad-e Nagy-Britannia egysége, vagy leszakad Skócia, esetleg Észak-Írország.

David Cameron brit miniszterelnök nem jelenti be a ma kezdődő uniós csúcson országa kilépési szándékát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a brexit megfordítható folyamat, Cameron tegnap azt is kijelentette, nem lesz második népszavazás az EU-tagságról. A brexit utáni első brit kormányülésen megállapodtak egy kormánybizottság létrehozásáról, amelynek a feladata az EU-val folyó tárgyalások főbb irányainak felvázolása. A hivatalos egyeztetések csak akkor kezdődnek, ha London életbe lépteti az 50. cikkelyt, és ezzel megkezdi a kilépési folyamatot. Cameron szerint ez már a következő kormányfő feladata lesz, aki legkorábban októberben foglalhatja el tisztségét.

Habár Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sürgeti a briteket, a kilépési tárgyalások mielőbbi megkezdését szeretné elérni, tényleges jogi eszköz azonban nincs a kezében. Arra nincs semmilyen szabály, hogy Cameronnak mikor kell kérvényeznie a kilépést. 

„Ez egészen addig belpolitikai ügy, amíg a kormányfő az 50. cikkely értelmében nem kéri országa kilépését, akkortól válik hivatalosan is uniós üggyé – magyarázta lapunknak Radovan Geist, az euractiv.sk honlap elemzője. – Ezt a folyamatot hivatalosan nem tudja senki befolyásolni, ez a brit kormány döntésén múlik. Ha a kormány halogatni akarja, akkor halogatni fogja, igaz, ez nem könnyíti majd meg az együttműködést uniós szinten.” A halogatásnak, a bizonytalan helyzetnek azonban negatív gazdasági hatása van, az unióra is, de legfőképpen Britanniára.

A brexit leállítása már gyakorlatilag elképzelhetetlen. Formailag ugyan a népszavazás nem kötelező, de politikailag igen. „A népszavazás eredménye Nagy-Britanniában jogilag nem kötelező érvényű, csak a parlament döntésének van kötelező érvénye – magyarázta lapunknak Geist. – Ha olyan kormánya lenne a briteknek, amelynek többsége van, és vállalja a politikai kockázatát annak, hogy a népszavazás eredményét nem foglalja törvénybe, akkor az ország nem lép ki az EU-ból.” Szerinte azonban jelenleg elképzelhetetlen ez a menetrend. „Jelenleg nincs olyan többség, amely figyelmen kívül merné hagyni a népszavazás eredményét, főleg akkor, ha tudjuk, milyen éles volt a népszavazási kampány” – véli Geist.

Nincs visszaút a britek számára

Hatástalan marad a brexittel elégedetlenek petíciója, habár tegnap délután már több mint 3,7 millió ember írta alá.Nagy-Britannia EU-ból való kilépése egyelőre visszafordíthatatlannak látszik. A múlt heti referendum komoly változásokat eredményezhet Nagy-Britanniában. Habár a brit népszavazás nem kötelező érvényű, jelenleg nem látszik esély arra, hogy az eredményt a kormány figyelmen kívül hagyja. Noha már mintegy 3,7 millió ember kéri petícióban a népszavazás szabályainak módosítását az EU-tagság esetében és a referendum megismétlését, várhatóan csak a brit parlament fog foglalkozni a kérdéssel. Ehhez ugyanis már 100 ezer aláírás is elegendő.

A petíciót hatástalannak tartja Magyarics Tamás, az ELTE Angolamerikai Intézetének munkatársa is. „A népszavazás előtt senki sem kifogásolta a szabályokat, most a vesztes oldal szeretne új szabályok szerint egy új választást. Én nem tartom elképzelhetőnek, hogy új szavazást írjanak ki új szabályok szerint – mondta lapunknak Magyarics. – Amit elképzelhetőnek tartok, az az, hogy meglehetősen bonyolult tárgyalások lesznek, az azonban nem valószínű, hogy az EU vezetői által bejelentett radikális kenyértörésre kerülne sor.”

Nagy-Britannia az EU második legnagyobb gazdasága és a harmadik legnagyobb befizető az EU-ban. Szerinte a népszavazást követő felháborodás nem akkora, mint azt a sajtóvisszhang mutatja.„A maradásra több mint 16 millióan, a kilépésre több mint 17 millióan voksoltak, ehhez képest a 3,7 millió nem olyan nagy szám” – magyarázta Magyarics.

A skótok azonban még befolyásolhatják a folyamatot. „A Skót Nemzeti Párt manifesztumába egy kiskaput belefoglaltak, amely szerint függetlenségi népszavazás akkor lesz, ha valamilyen döntő változás történik Nagy-Britannia státusában, feltehetőleg már a brexitre gondoltak” – mondta Magyarics. Skócia önmaga nem írhatja ki a népszavazást, ezt csak a brit parlament teheti meg. „A jelenlegi helyzetben valószínűleg a függetlenségre szavaznának a skótok” – mondta az ELTE tanára.
Ugyan nem azonnal, de elképzelhető egy megismételt népszavazás Nagy-Britannia EU-tagságáról is, véli Radovan Geist, az euractiv.sk honlap elemzője, a skót véleményeket figyelembe véve. „Várhatóan egy vagy két éven belül lesz még egy népszavazás Nagy-Britanniában, vagy Skócia kilépéséről, vagy az EU-tagságról” – mondta lapunknak Geist.