Mítosz a távmunka széles körű elterjedése

A járványhelyzet romlását az elmúlt időszakban a távmunkával kapcsolatos cikkek, rádiós és tévés tudósítások számán is le lehetett volna mérni: minél rosszabbra fordult a helyzet, a médiában annál nagyobb teret kapott a home office. Szakemberek tucatjai győzködtek bennünket arról, hogy a koronavírus-járvány jelentheti azt az áttörést, ami a távmunka széles körű elterjedését hozza magával. „Azt senki sem vitatja, hogy a jövőben nőni fog a távmunka szerepe, az azonban, hogy a járvány miatt látványosan megugrott volna az otthonról dolgozó alkalmazottak száma, csupán mítosz” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki szerint mindezt az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb felmérése is alátámasztja.

Többségben a nők

A járványügyi szabályok szerint a cégeknek lehetővé kellett tenniük az alkalmazottaik számára, hogy aki a munkáját otthon is képes elvégezni, az áttérhessen a távmunkára. „Az Eurostat által közzétett legfrissebb adatok szerint azonban ennek nem volt nagyobb hatása. A járvány kitörése előtti évben, 2019-ben a szlovákiai alkalmazottak 9,5 százaléka dolgozott időnként, vagy kisebb-nagyobb rendszerességgel távmunkában. A járvány kitörését követően tavaly ez csupán 11,6 százalékra nőtt, azonban ez utóbbiaknak is csak nagyjából a fele dolgozott rendszeresen otthonról” – nyilatkozta Sadovská. Tavaly a férfiaknak a 10,5, a nőknek pedig csaknem a 13 százaléka végzett távmunkát. Ez utóbbi részben azzal is magyarázható, hogy a bezárt iskolák miatt többnyire a nők maradtak otthon a kiskorú gyerekeikkel.

Keleti lemaradás

A távmunka szempontjából továbbra is látványos szakadék van a nyugati és keleti uniós tagországok között. „Míg Luxemburgban csaknem minden második alkalmazott végez távmunkát, és a legtöbb nyugati tagország is a 21 százalékos uniós átlag felett teljesít, a visegrádi országokban ez 11 és 18 százalék között, a sereghajtó Romániában és Bulgáriában pedig csupán 3 százalék körül mozog” – tette hozzá Sadovská. A nyugati tagországokban tapasztalt változásoknak köszönhetően uniós szinten egyébként érezhető a járvány hatása, hiszen míg 2019-ben az EU alkalmazottainak a 14 százaléka végzett távmunkát, tavaly ez 21 százalékra ugrott.

Szkeptikus munkáltatók

Szlovákiában akkor sem számíthatnánk jelentős előrelépésre, ha a munkáltatókban meg is lenne az akarat a távmunka nagyobb arányú kihasználására. „A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétett felmérése szerint a szlovák gazdaság jelenlegi szerkezete, amelyben elsősorban az autóipar és az ipar egyéb ágazatai dominálnak, az alkalmazottak legfeljebb 29 százaléka lenne képes otthonról is ellátni a munkahelyi feladatait, ami az egyik legalacsonyabb ilyen arány az egész Európai Unióban” – állítja a gazdasági elemző.

Egyelőre szkeptikusak a távmunka nagyobb kihasználásával kapcsolatban a cégvezetők is. „A távmunkával soha nem leszünk képesek elérni az alkalmazottaknál az elkötelezettség, kreativitás, ötletmegosztás és problémamegoldás olyan mértékét, mint a személyes munkahelyi jelenlétnél. Az üzletet nem lehet a nappaliból végezni” – állítja Martin Šmigura, a Wood & Company befektetési igazgatója. A távmunkával kapcsolatos kezdeti eufória szerinte mára jócskán alábbhagyott, az elkövetkező időszakban így inkább az irodai munka és a távmunka hatékony kombinációjában látja a jövőt.