Mindenki csalódott, csupán a KDH és a KSS örül az eredménynek

Pozsony. Mai ülésén megvitatja a szlovák kormány a francia népszavazás után kialakult helyzetet. Csáky Pál európai ügyekért felelős kormányalelnök javasolni fogja, a kabinet fogalmazzon meg hivatalos állásfoglalást az EU jövőjével kapcsolatban. A magyar politikus szerint a francia eredmény tanulság, melyből le kell vonni a következtetéseket, de szerinte a hétvégén az európai történelem nem állt meg, s egyelőre válságról sem beszélhetünk. „Egyesek előszeretettel beszélnek krízisről, csakhogy problémák mindig voltak, s lesznek, a politikusok feladata ezeket megoldani. Mindent meg kell tenni azért, hogy a helyzet ne mérgesedjen el. Európának nem érdeke az unió gyengülése, hiszen a 25 tagállam együtt sokkal erősebb, több mindent tud elérni, mint külön-külön” – mondta lapunknak Csáky. Úgy véli, bármiféle politikai válság gazdaságivá is fajulna, növekedne a munkanélküliség, romlanának a gazdasági és szociális feltételek, ami senkinek sem jó. „Egyébként ĺrország is elutasította annak idején a nizzai szerződést, és bár a franciákat nem lehet összehasonlítani az írekkel, az ír példa alapján sem hiszem, hogy megalapozott túlságosan pesszimista és bánatos jövőt festeni” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Mikuláš Dzurinda kormányfő csalódottságának adott hangot, hogy éppen Franciaország, az európai együttműködés évtizedek óta egyik legjelentősebb mozgatórugója a tagországok közül elsőként utasította el az alkotmányt. Dzurinda ennek ellenére úgy véli, az integráció és együttműködés folyamata továbbra sem zárul le. Az Európai Unió történelme során már számtalanszor bizonyította, a közös politikai akarat erősebb, mint a közösség megosztására tett kísérletek. A kormányfő szerint kiemelten fontos, hogy folytatódjék az alkotmánytervezet tagországonkénti ratifikációja.

Ivan Gašparovič államfő szerint a szavazás eredménye miatt nem fenyeget az EU felbomlásának veszélye, ugyanakkor szerinte a franciaországi végeredmény nem járul hozzá a közösség sikeres működéséhez: „Az eredmény jelzésértékű, mindenekelőtt el kell gondolkodnunk, a megfelelő úton halad-e az EU.” A köztársasági elnök úgy látja, a közösség bővítését folytatni kell.

Pavol Hrušovský, a KDH elnöke szerint a ratifikációs folyamatot le kellene állítani, újabb alkotmánytervezet kidolgozására volna szükség. A dokumentum elutasítása igazolta, nem a polgárok akaratát tükrözte, hanem egyes politikusokét: „vasárnap a szabad Európai Unió győzött.” A házelnök úgy véli, a szavazás eredménye nem függ össze a francia kormány és államfő szembeni elégedetlenséggel.

Eduard Kukan külügyminiszter szerint hatalmas csalódást jelent és kiábránduláshoz vezethet a népszavazás eredménye. A szlovák diplomácia vezetője kijelentette, teljes mértékben tiszteletben tartja a francia szavazók többségének akaratát, a kormány felelőssége, mit kezd a kialakult helyzettel. Véleménye szerint a rosszul sikerült kampánynak tudható be, hogy a nem került fölénybe, a kampány során ugyanis sokkal inkább a francia belpolitika és gazdaság került terítékre, semmint az alkotmány. Kukan reméli, a hollandok a holnapi szavazáson jobb európaiaknak bizonyulnak.

Berényi József külügyi államtitkár nagyon rossz hírnek minősítette a referendum eredményét. Szerinte olyan folyamat szakad meg, vagy legalábbis lassul le ezáltal, mely egyszerűsítette, rugalmasabbá és átláthatóbbá tette volna az EU működését. Úgy véli, ezentúl gond lesz az új tagok felvételével és új területek közös hatáskörbe utalásával – még azokkal is, melyekre szükség lenne, például a terrorizmus elleni harccal kapcsolatban. „Az a fajta európai együttműködés, mely a második világháború után fokozatosan kialakult és erősödött, most megtorpan, holott a világban tapasztalható konkurencia miatt ennek ellenkezőjére lenne szükség” – fejtette ki az Új Szónak Berényi. Jogi szempontból az uniót eddig működtető szerződések érvényben maradnak, noha ezekkel a dokumentumokkal általában mindenki elégedetlen, hiszen nem 25 tagállam számára készültek. „A francia elutasításnak van egy lélektani hatása is: lassul a belső integráció. Olyan ez, mint amikor egy család nagy méretű színes televíziót akar venni, gyűjti a pénzt, aztán kiderül, csak egy kis fekete-fehér tévére futja. Az unió működni fog, de óriási hiányérzet lesz mindenkiben” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette: nem hiszi, hogy az alkotmánytörvény-tervezet jelenlegi formájában hatályba léphet.

Vladimír Maňka, a Smer alelnöke sikertelennek tekinti a népszavazást. Meggyőződése, a ratifikációt folytatni kell, mivel minden tagországnak joga van a véleményalkotásra. Jirka Malchárek, az ANO alelnöke szerint a franciaországi szavazók többsége felelőtlenül viselkedett: „A kritika nem az Európai Uniót, hanem a francia kormányt illeti.” Vladimír Ďaďo, a kommunista párt parlamenti képviselői klubjának elnöke úgy látja, a franciák döntése igazolta, nem szánunk kellő figyelmet a nemzeti érdekeknek. (sza, ervé, s, t)