Pozsony. Ami nem titkos, azt az infotörvény értelmében nyilvánosságra kell hozni. Ez néhány hivatalnoknak, polgármesternek nem tetszik, ezért a jogszabályt sok helyen úgy próbálják megkerülni, hogy bizonyos információkat titkosnak minősítenek. Május 1-jétől erre még több lehetőség van.
Minden kényes ügyből hétpecsétes titok lesz?
Pozsony. Ami nem titkos, azt az infotörvény értelmében nyilvánosságra kell hozni. Ez néhány hivatalnoknak, polgármesternek nem tetszik, ezért a jogszabályt sok helyen úgy próbálják megkerülni, hogy bizonyos információkat titkosnak minősítenek. Május 1-jétől erre még több lehetőség van. Eddig egy kormányrendelet pontosan meghatározta, milyen típusú információkat lehet titkosítani, az új titokvédelmi törvény értelmében azonban a hivatalok maguk dönthetik el, mi számít titkos aktának. Peter Wilfling, a Polgár és Demokrácia Alapítvány jogásza szerint fennáll a veszély, hogy ezentúl az önkormányzatok a kényes ügyekkel kapcsolatos adatokat titkosnak minősítik. Másrészt az új norma azt is kimondja: minden hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia a titkosnak minősített információk körét, és azt is meg kell magyarázniuk, mi miért számít államtitoknak. És ha egyszer valamit titkosítanak, azt hét lakat alatt kell őrizni, és az ilyen anyaghoz kizárólag a Nemzetbiztonsági Hivatal átvilágítási bizonylatával rendelkező személyek nyúlhatnak. A polgári szervezet reméli, nem fordulnak elő olyan abszurd helyzetek, hogy államtitoknak semmiképpen sem nevezhető információkat valamilyen okból titkosít az önkormányzat, miközben senkinek nem lesz átvilágítási bizonylata, azaz addig nem nyúlhatnak majd az adott dokumentumhoz, amíg valakit erre nem jogosít fel a Nemzetbiztonsági Hivatal. Ha a hivatal úgy dönt, az átvilágított személy kockázati tényezőnek számít, az új titokvédelmi norma értelmében a döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Ha a nemzetbiztonságiak elutasítják az indítványt, az ügy fellebbviteli bizottság elé kerül; annak döntése ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet panaszt emelni. A fellebbviteli testület a Nemzetbiztonsági Hivatal épületében kap helyet, élére a parlamenti megállapodások szerint valószínűleg az SDKÚ jelöltje kerül. Mikuláš Dzurinda pártja Roman Vavríkot, a védelmi bizottság alelnökét javasolja, helyettese a HZDS képviselője lesz. Létrejön egy parlamenti bizottság is, mely a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét fogja ellenőrizni. A testületet az elmúlt időszak botrányai, a hivatallal kapcsolatban felmerült kételyek miatt hozzák létre; élén valószínűleg Robert Kaliňák, a védelmi bizottság elnöke (Smer) áll majd, alelnöknek pedig Vlastimil Ondrejkát (ANO) javasolják. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.