Mikor kell tandíjat fizetni?

Az állami és nyilvános főiskolákon illetve egyetemeken a tandíjfizetési kötelességet alapvetően három tényező befolyásolja: a tanulmányok formája (nappali vagy levelező tagozat), a képzés nyelve, valamint a tanulmányok hossza” – tájékoztatott az oktatási minisztérium. Az első tényezővel kapcsolatban elmondható, hogy levelező tagozaton tandíjat kell fizetni, a nappali tagozaton viszont csak bizonyos esetekben, és ezek az esetek szorosan összefüggnek a második és a harmadik tényezővel.

A képzés nyelve

Az oktatási nyelv szempontjából érvényes, hogy az idegen nyelven zajló képzésért fizetni kell. Az államnyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósított képzésért csak bizonyos esetekben kérnek illetéket, a tanulmányok teljes hosszától függően. Az idegen nyelven történő oktatásért kiszabott tandíj meghatározása teljes mértékben az adott főiskola hatáskörébe tartozik, az oktatási tárca ezt nem szabályozza. A nemzeti kisebbségek nyelvén megvalósított tanulmányi programok esetében különbséget tesznek aszerint, hogy a főiskolának vagy karnak mi a küldetése: az adott nemzeti kisebbséghez tartozó szakemberek nevelése vagy valami más.

A tanulmányok hossza

A tanulmányok teljes hosszát figyelembe véve elmondható: a nappali tagozatos hallgatók nem fizetnek tandíjat, ha nem lépik túl az adott tanulmányi program standard időtartamát. Minden egyes szak és program esetében külön meghatározták, mennyi idő alatt kell elvégezni. Nem lehet általánosítani, hogy a baccalaureátusi képzés 3 vagy 4 éves, mindig a konkrét programra vonatkozó előírást kell megnézni. A tanulmányok teljes hosszába beleszámítódik az is, ha valaki korábban már tanult főiskolán (például egy évet egy másik tanulmányi szakon, másik egyetemen), amennyiben ott nem fizetett tandíjat. A magániskolán vagy a levelező tagozaton eltöltött időszakot nem veszik figyelembe.

A tanulmányok teljes hossza nem mérvadó, ha valaki nappali tagozaton egyszerre, párhuzamosan több szakon tanul. Ebben az esetben a diáknak ki kell választania, melyik tanulmányi programot akarja díjmentesen elvégezni (amennyiben arra még jogosult), és erről tájékoztatja az adott főiskolát az akadémiai év elején. A másik szak(ok)on pedig kérhetnek bizonyos illetéket. Mindez nem vonatkozik az idegen nyelvű programokra, ott mindig számlázhatnak tandíjat.

Ha valaki abbahagyja, megszakítja a tanulmányait, fontos, hogy hivatalosan azt az akadémiai év végéig, augusztus 31-éig tegye meg, ellenkező esetben a következő évben is diáknak fog számítani, és noha gyakorlatilag nem jár iskolába, a tanulmányok teljes hosszába ezt az időszakot is beszámítják.

Felső határ

Nappali tagozaton a tandíj felső határa a minisztérium által meghatározott alapvető tanulmányi költségek ötszöröse, eszerint a 2020/2021-es akadémiai évben legfeljebb 2450 euró (5 x 490) tandíjat számlázhatnak. A diákok állampolgársága önmagában nincs hatással arra, kell-e tandíjat fizetni. Ugyanakkor, ha létezik valamilyen államközi szerződés, amely valamely országok között az oktatási feltételeket is szabályozza, az elsőbbséget élvez a hazai törvényekkel szemben.

Magánfőiskolák

A magánintézményeknek jogukban áll tandíjat és a tanulmányokkal összefüggő egyéb illetéket kérni a diákoktól, miközben ennek nagyságát semmilyen törvény nem szabályozza, illetve korlátozza. A befizetés feltételeire sem vonatkozik semmilyen általános szabály, ez teljes mértékben az adott intézmény belügye. Az egyetlen követelmény, hogy a magániskoláknak legkésőbb a jelentkezési lapok benyújtásának a határideje előtt 2 hónappal közzé kell tenniük a következő akadémiai évre vonatkozó tandíj és egyéb illetékek összegét. A magánfőiskolák esetében rendszerint a tandíj az intézmény fő bevételi forrása.

Külföldi egyetem

A külföldi felsőoktatási intézményeken folytatott tanulmányok az adott iskola székhelye szerinti jogi normákkal összhangban zajlanak. Ez azt jelenti, hogy ha a főiskola székhelye például Csehországban van, a tandíjat a cseh jogszabályokkal összhangban kell téríteni. A szlovák oktatási minisztérium nem ellenőrizheti ezen szabályok betartását, és nem is tájékoztathatja a diákokat a kötelességeikről vagy a jogaikról, illetve a befizetés módjáról, feltételeiről. Problémák esetén, vagy ha valami nem világos, a külföldi iskola székhelye szerinti illetékes szervvel – ez estben a cseh oktatási minisztériummal – kell felvenni a kapcsolatot.

Levelező tagozat

A felsőoktatási intézmények levelező tagozatán van tandíj, amely iskolánként változhat, és a konkrét összeget az adott intézmény határozza meg, ugyanakkor az oktatási minisztérium szabott egy felső határt, amelynél a tandíj sehol sem lehet magasabb. „A 2020/2021-es akadémiai évre vonatkozó tandíj felső határát az egy nappali tagozatos hallgatóra jutó állami támogatás alapján állapították meg” – nyilatkozta Renáta Vitková, az oktatási tárca sajtóosztályának a munkatársa. „Abból kifolyólag, hogy a nyilvános főiskolákon csökkent a hallgatók száma, és ellenkezőleg, az állami dotáció nőtt – például a felsőoktatási intézmények alkalmazottainak a fizetésemelése céljából –, emelkedik az egy főre jutó dotáció összege, ami hatással van a levelező tagozaton számlázott tandíj maximális összegére is. A legnagyobb emelés a jogtudományok terén tapasztalható. Ez azzal függ össze, hogy itt megerősödött a nappali tagozaton folytatott tanulmányok finanszírozása. A baccalaureátusi szakon 1040ről 1230 euróra, a magiszteri szakon 1550-ről 1840 euróra nőtt a támogatás. Ugyanakkor vannak különbségek a főiskolai szakok között, éspedig a tanulmányok költségeitől függően” – tájékoztatott a szaktárca sajtóosztálya.

Noha a minisztériumi rendelet meghatározza a tandíj maximális összegét, végső soron a konkrét egyetemen múlik, változtat-e a tandíjon, megemeli-e, vagy sem. „Mindenesetre a nyilvános és állami főiskoláknak kötelességük nyilvánosságra hozniuk a levelező tagozaton folytatott tanulmányok teljes időszakára vonatkozó tandíj összegét, úgyhogy a jelenlegi és az új hallgatók előre tisztában lesznek azzal, mennyibe fog kerülni az adott főiskola elvégzése” – tájékoztatott Vitková. A minisztérium közlése szerint a tandíjból befolyt bevétel kizárólag az adott iskola jövedelme, és alapvetően az intézmény dönti el, mire fordítja. Mivel a levelező tagozatos képzést az állam nem dotálja, a főiskolának ezeket a pénzeszközöket a tanulmányokkal összefüggő kiadások fedezésére kellene fordítania.
„A tandíj szempontjából a nappali és a levelező tagozatos hallgatók között a különbség az, hogy a levelező tagozatos képzés esetében a főiskola az egyes tanulmányi szakokra vonatkozólag saját maga állapítja meg a tandíjat, mégpedig az oktatási minisztérium által szabott keretek között. A nappali tagozatos képzés díjmentes, kivéve azokat az eseteket, amikor valaki idegen nyelven tanul, mert ilyenkor a tandíjra semmilyen korlátok nem vonatkoznak, illetve ha valaki túllépi a standard tanulmányi időt, valamint ha párhuzamosan több tanulmányi programot végez egyszerre. Ezekben az esetekben a tandíj felső határa megegyezik” – magyarázta Vitková.

A tandíj alsó és felső határa levelező tagozaton

A baccalaureátusi képzés, például az állatorvosi szak esetében a tandíj felső határa 2400 euró. A maximális tandíj legalacsonyabb összege 1230 euró, ide tartoznak olyan szakok, mint a pszichológia, kultúra, teológia, szociális munka. A magiszteri képzés esetében – például az állatorvosi szakon – a maximális tandíj felső határa 3600 euró, az alsó határ 1840 euró. Ott, ahol összefonódik a baccalaureátusi és a magiszteri képzés, a maximális tandíj 3000 euró, például az állatorvosi szakon. A doktoranduszi képzés esetében a tandíj nem lépheti túl a 6780 eurót – ilyen összegre lehet számítani például általános orvosi és fogorvosi szakon. A maximális tandíj alsó határa 3900 euró, és olyan szakokra vonatkozik, mint a jog, politikai tudományok, pszichológia, sporttudomány, szociális munka.

A nappali tagozatos hallgatók nem fizetnek tandíjat, ha nem lépik túl az adott tanulmányi program standard időtartamát.

A felsőoktatási intézmények levelező tagozatán van tandíj, amely iskolánként változhat, és a konkrét összeget az adott intézmény határozza meg.