MI VÁLTOZOTT SZEPTEMBER 1-JÉTŐL AZ EGÉSZSÉGBIZTOSĺTÁSBAN

Augusztus 31-ig csak azok az egészségkárosultak élhettek az egészségbiztosítási járulékra vonatkozó 50 százalékos kedvezménnyel, akik rokkantsági nyugdíjat kaptak a Szociális Biztosítótól vagy legalább 20 százalékos egészségkárosodottságot ismert el esetükben a biztosító.

Szeptember 1-jétől élhet a kedvezménnyel minden egészségkárosodott, aki rendelkezik a súlyos egészségkárosodottak igazolványával (preukaz ŤZP). Alkalmazottként tehát 2%-ot – a munkaadó utánuk 5%-ot – minden egyéb esetben pedig 7%-ot fizetnek. Az az egészségkárosodott egyéni vállalkozó tehát, aki a minimális kivetési alapból fizette az egészségbiztosítási járulékot, vagyis havi 910 koronát fizetett, a szeptemberi hónapért csak a felét, vagyis 455 koronát fizet. A járulék befizetésének határideje október 8.

Alkalmazottak

– munkaadók

Szeptembertől alkalmazottnak számítanak a kft-k ügyvezetői, az igazgató-, és felügyelő tanácsok tagjai is, ha a tevékenységükért jutalmat kapnak. Ha egészségbiztosítójukba alkalmazottként még nem jelentkeztek be, és munkájukért jutalmat, bért kapnak, akkor vállalatuknak legkésőbb szeptember 8-ig be kell őket jelentenie. Ez csak azokra a személyekre vonatkozik, akiknek bejelentett állandó lakhelyük van. Azokat a külföldi állampolgárokat, akinek nincs szlovákiai állandó lakhelyük, csak akkor kell bejelenteni, ha az unió egyik tagállamában sincs egészségbiztosításuk.

Ügyvivők

Szeptember elsejétől a törvény az ügyvivőket alkalmazottként – vagyis nem magánvállalkozóként – kezeli, de csak abban az esetben, ha munkájukért jutalmat, bért kapnak. Nekik szeptember 8-ig be kell jelenteniük egészségbiztosítójuknak, hogy már nem „magánvállalkozók”, de csak abban az esetben, ha ügyvivői tevékenységük mellett semmilyen más vállalkozói tevékenységet nem folytatnak. Ha egyéni vállalkozóként dolgozik, vagy más törvény által szabályozott tevékenységet folytat – ügyvéd, adótanácsadó stb. – akkor nem kell kijelentkeznie a biztosítónál. Ha ügyvivői tevékenységéért pénzt kap, akkor a vállalata köteles őt bejelenteni.

Egyéni vállalkozók

A művészeket és a szerzői törvény alapján dolgozókat csak saját bevallásuk esetén kezelik a biztosítók egyéni vállalkozóknak. Azok, akik eddig bejelentett vállalkozóként szerepeltek a biztosítójukban, szeptembertől kijelentkezhetnek. Ha ezt szeptember 8-ig megteszik, akkor októberben már nem kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot. Addig azonban saját maguk fizetik a biztosítást, amíg ki nem jelentkeznek.

Betegségük, beteg családtagjuk gondozásának és az anyasági szabadság idején nem kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik rendelkeznek betegbiztosítással.

Szeptembertől nincs megszabott alsó határa az egészségbiztosítási járuléknak azoknak a vállalkozóknak az esetében, akik után az állam is fizet egészségbiztosítást (pl. diákok, nyugdíjasok). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a diák vagy nyugdíjas, aki vállalkozóként augusztusig kötelezően legalább 910 koronát fizetett, szeptembertől már kevesebbet is fizethet. Az a nyugdíjas például, akinek adóalapja 2004-ben 120 ezer korona volt, az szeptembertől csak 700 koronát köteles fizetni a korábbi 910 koronával szemben (a járulék összege 14 százalék az előző éves adóalap felének egy tizenketted részéből számítva). Nem kell előleget fizetnie annak a diáknak, aki csak idén februárban kezdett vállalkozni. Ő augusztusig 910 koronát fizetett.

Önkéntes munkanélküliek

Azok a természetes személyek, akiknek állandó lakhelyük van Szlovákiában, de nem alkalmazottak, nem egyéni vállalkozók és az állam sem fizeti helyettük az egészségbiztosítási járulékot, úgynevezett önkéntes munkanélkülieknek számítanak. Ők szeptembertől maguk fizetik az egészségbiztosítási járulékot, mely havonta 575 korona. Az egészségkárosodottak havi 288 koronát fizetnek. A szeptemberi járulékot legkésőbb október 8-ig kell befizetniük.

Az önkéntes munkanélküliek leggyakoribb típusai:

– háztartásbeli nők

– a kereskedelmi társaságokban lévő tulajdonrész alapján kapott jutalékokból élők

– akiknek csak munkavégzési megállapodás alapján elvégzett munka után járó jövedelmük van

– azok, akik a szerzői törvény alapján dolgoznak, de nem jelentkeztek be magánvállalkozóként egészségbiztosítójukba

– azok, akiknek csak bérletből vagy tőkerészesedésből származó bevételeik vannak

– azok, akik a polgári vagy a kereskedelmi törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően kötött szerződések alapján dolgoznak

A megállapodás alapján dolgozók

Az állam fizeti az egészségbiztosítást azon diákok és nyugdíjasok esetében, akik munkavégzési megállapodás alapján dolgoznak, de nem alkalmazottak és nem is egyéni vállalkozók. További feltétel, hogy a szeptember-december időszakban előreláthatóan nem keresnek többet 13 ezer koronánál. Ebben az esetben nem kell előlegként fizetniük az egészségbiztosítási járulékot, és nem is kell jelentkezniük a biztosítóban.

Ha az említett időszakban a jövedelmük eléri vagy meghaladja a 13 ezer koronát, akkor jövő éve elején éves elszámolást kell benyújtaniuk a 2005-ös évre vonatkozóan, és a jövedelmükből egészségbiztosítást kell fizetniük. Ezeknek a személyeknek az augusztusig kapott jövedelme nem számít be az éves elszámolásba.

Egészségbiztosítási járulék és előleg

A törvény szerint különbséget kell tenni az egészségbiztosítási járulék és az előleg között. A járulék összege a kivetési alap nagyságától függ, melynek kiszámításakor az egész naptári évet – 2005-ben csak négy hónapot, szeptember-december – veszik figyelembe. Az egészségbiztosítási járulékot az éves elszámoláskor számítják ki. Az egészségbiztosítási előleget nem a pontos, hanem a előrelátható jövedelem alapján számolják ki, ezért szükség van az éves elszámolásra.

Előleget fizetnek:

- alkalmazottak

- egyéni vállalkozók

- munkaadók

- önkéntes munkanélküliek

- állam

Az alkalmazott helyett a munkaadó számítja ki és fizeti be az előleget. Az egyéni vállalkozók maguk kötelesek kiszámítani és havonta fizetni az egészségbiztosítási járulék előlegét. (-lpj-)