Mi is az igazság a koronavírus elleni oltásról?

Szlovákia túl van a koronavírus-járvány első hullámán. A legfrissebb vírusadatok már április vége óta kedvezően alakulnak: a fertőzöttek száma az utóbbi két hétben mindössze egyszer emelkedett 10 fölé, a gyógyultak száma pedig sokkal gyorsabban növekszik, mint az újonnan regisztrált betegeké. A kedvező vírushelyzet eredményeként a kormány a tervezettnél jóval gyorsabban lazította fel a szigorú intézkedéseket: az ország szerdán belépett az újraindítás negyedik fázisába.

A szlovák gazdaság szempontjából ez mindenképpen jó hír, abban viszont sajnos nem lehetünk biztosak, hogy az enyhítések véglegesek. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök nyilvános kiállásaiban ugyanis már hetek óta a vírus második hullámának megérkezéséről beszél. A kormányfő néhány ázsiai ország példájára alapoz (gyakran emlegeti Szingapúrt és Kínát), ahol a vírus terjedését ugyan sikerült megfékezni, de rövid idő után újra erőre kapott.

Nemzetközi igyekezet

A gyakorlati tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a vírus ugyan bizonyos mértékben visszaszorítható, de puszta szigorításokkal nem lehet teljesen eltüntetni. Ezt hamar felismerték a szakértők is, éppen ezért a vírus kirobbanása után szinte azonnal elkezdtek dolgozni a védőoltás kifejlesztésén.

A vakcina előállítását a világ politikai vezetői is rendkívül komolyan veszik. Ennek bizonyítéka az a nemzetközi adománygyűjtő akció, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására szervezett az Európai Bizottság, még május elején. A gyűjtés célja az volt, hogy minél nagyobb pénzösszeggel tudják támogatni a koronavírus elleni oltás kifejlesztését. A kampány során 7,4 milliárd eurót sikerült összeszedni, olyan országok szálltak be a pénzgyűjtésbe, mint Franciaország (1,5 milliárd euró), Németország (500 millió euró), de a V4-es országok is csatlakoztak, államonként 750 ezer euróval.

Oltás nélkül nem megy

Arról, hogy a vírus legyőzésében mennyire fontos szerepet játszik az oltás, megkérdeztük a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) biogyógyászati központjának kutatóját, Boris Klempát.

„Nagyon valószínűtlen, hogy a SARS-CoV-2 nevű vírus emberek közti terjedését védőoltás nélkül is meg lehet állítani. Noha a SARS-CoV-1 esetében ez sikerült, az új vírus sokkal könnyebben terjed, ráadásul olyan emberek is továbbadhatják, akiknek csak alig vannak, vagy esetleg egyáltalán nincsenek is tüneteik. Az idő múlásával a megelőző vakcinán kívül azonban biztosan javulnak a gyógyszeres kezelések lehetőségei is”

– mondta lapunknak Klempa, aki részt vett az első hazai gyártású koronavírusteszt kifejlesztésében is. 

Kérdéses időpont

Bár a védőoltás szükségességét a szakértők nem kérdőjelezik meg, abban egyelőre nincsen teljes egyetértés, hogy mikorra kerülhet forgalomba. Az utóbbi napokban a médiában különféle információk jelentek meg az oltással kapcsolatban: Magyarországon például Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője kijelentette, hogy „várják a szeptembert”, hiszen addigra kész lehet a vírus elleni vakcina. Ezzel szemben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) oltóanyagokért felelős részlegének vezetője, Marco Cavaleri azt nyilatkozta, hogy optimális esetben csak egy év múlva lehet engedélyeztetni a vírus elleni oltóanyagot. 

Zavaros fogalmazásmód

Az egymásnak látszólag ellentmondó információk félreértést okozhatnak, éppen ezért tisztázni kell, hogy mit is jelent pontosan a vírus elleni védőszer kifejlesztése és engedélyeztetése. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a védőoltások előállításának három fázisát különböztetjük meg. 

Az első fázisban a laboratóriumi kísérletek zajlanak, melyek célja a megfelelő oltóanyag előállítása. Ezt követi a második fázis, vagyis az állatkísérletek, s csak ezután következhetnek a klinikai, embereken végzett kísérletek, mely során arról győződnek meg, hogy a vírus tényleg biztonságos-e az emberi szervezetre, nincsenek-e valamilyen káros mellékhatásai. Ez az utolsó fázis viszont fokozatos lépésekből áll, először kisebb csoporton tesztelik az oltóanyagot, és ha az eredmények biztatóak, csak akkor jöhet a tesztelés kiterjesztése, ahol már több száz önkéntest vizsgálnak. 

A vakcina viszont csakis akkor kerülhet forgalomba, ha azt jóváhagyják a hivatalos gyógyszerellenőrző intézetek (ezek közé tartozik a már korábban említett EMA is). Ez az összetett folyamat hagyományos esetben akár 10–15 évig is eltarthat. A koronavírus elleni vakcina azonban szerencsére jóval hamarabb is elkészülhet, aminek az az oka, hogy a világ országainak vezető tudósai hatalmas erőket mozgatnak meg az oltóanyag előállítására.

A biztonság az első

Mindezek tudatában azt mondhatjuk, hogy a megfelelő oltóanyag valóban kész lehet őszre, a klinikai kísérletek azonban jelentősen lassíthatják a tömeges oltást, hiszen a vakcinát az emberek egészsége érdekében rendkívül alaposan ki kell elemezni, és meg kell győződni arról, hogy valóban nincsenek káros mellékhatásai. 

Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője lapunk megkeresésére elmondta, hogy a világon hihetetlenül gyorsan kezdődtek meg a kutatások, csaknem száz különféle oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak, és könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy az egyik közülük már akár a hatásos oltóanyag is lehet.

„Nem hiszem, hogy a tesztelt vakcinák közül legalább egy ne lenne hatékony és biztonságos. A hatékonyságot bizonyos körülmények között egészen gyorsan le lehet tesztelni, a biztonsági szempont azonban már problémás. Mivel ezt az oltást hatalmas mennyiségű egészséges embernek kellene beadni, a biztonságnak is rendkívülinek kell lennie. Végül pedig a tömeges legyártás is problémás lehet, viszont ez teljes mértékben attól függ, milyen oltásról van szó, némelyek előállítása például nem annyira megterhelő”

– közölte lapunkkal Celec.

Túlzott optimizmus

Boris Klempa kérdésünkre elmondta, hogy a szeptemberi időponttal a legoptimistábbnak számító Oxfordi Egyetem rukkolt elő, ez azonban igencsak ambiciózus célkitűzésnek tűnik.

„A világ vezető tudósai többségében úgy vélik, hogy az előállítási folyamat nagyjából 12–18 hónapot vehet igénybe, így a vakcina várhatóan 2021 tavaszára lesz kész”

– vélekedett a szakember, majd hozzátette, hogy a 100 „vakcinajelölt” kifejlesztése pozitív fejlemény, hiszen így sokkal nagyobb esélye van annak, hogy köztük van a megfelelő is.

Önmagunk ellenségei?

A védőoltás sikeres előállítása és forgalomba hozása azonban nem fog segíteni a helyzeten, ha az emberek jelentős része nem fogja beoltatni magát. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) március végén készített egy felmérést, melyben egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy az emberek hány százaléka oltatná be magát, ha már elérhető lenne a koronavírus elleni vakcina.

A felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 40,9 százaléka biztos a védőoltás beadatásában. Ezzel szemben 27,9 százalékuk semmiképpen se oltatná be magát, a fennmaradó 31,3 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben. 

Azok, akik nem oltatnák be magukat, döntésüket azzal magyarázzák, hogy az oltás szerintük nem segítene, valamint az is gyakori érv volt, hogy a védőoltás szerintük még nagyobb egészségügyi károkat okozhat, mint maga a vírus. Az SAV szakemberei megállapították, hogy a lakosság vírusellenes hozzáállásában nagy szerepet játszanak az interneten terjedő összeesküvés-elméletek.

Peter Celec szerint ez egy komoly társadalmi probléma.

„A vakcina csökkentheti az előfordulást, lassíthatja a lefolyást, és megelőzheti a komplikációkat is, de még a legjobb oltás sem segít, ha a lakosság nagy része elutasítja, vagy figyelmen kívül hagyja. Hetek óta azt halljuk, hogy mennyire felelősségteljesek vagyunk, és azoknak is kell maradnunk. Én nem tudom, milyen felelősségről beszélünk, ha egy egyszerű influenza is több száz emberrel végez évente, és az emberek 95 százaléka mégsem oltatja be magát a hatékony oltással”

– jegyezte meg a Comenius Egyetem oktatója.

Visszatérhet?

A szkeptikusok véleményét tovább erősíthette Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatójának nemrégiben tett kijelentése, miszerint a vírust talán sosem sikerül eltörölni.

„Lehet, hogy a betegség hosszú távú problémává válik, de az is lehet, hogy nem”

– közölte a szakember.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a védőoltást nem kell komolyan venni. Boris Klempa magyarázata szerint a vírust elméletileg el lehet tüntetni, de csak a emberi populáció esetében. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a koronavírus állati szervezetből került át az emberébe.

„Az állati eredetű vírusoknál mindig meglesz az esélye az újbóli fertőzésnek. Gondoljunk csak a korábbi SARS-vírusra, amely a természetben még mindig létezik valahol, mindössze csak az emberi világunkból sikerült eltüntetni”

– magyarázta az SAV szakértője.