Mi baja Hrubík Bélának az Új Szóval?

Szombaton újraválasztották a szövetség élére. Melyek lesznek legfontosabb feladatai a következő megbízatási időszakban?

A közgyűlés legfontosabb üzenetének azt tartom, hogy a Csemadok megvédte egységét. Azt is fontosnak tartom, hogy amikor egyetlen politikai pártunknál torzsalkodások vannak, akkor a Csemadokból ne az az üzenet érkezzen, hogy többféle irányzat van a szövetségen belül. Jelentős lépés, hogy a közgyűlés megbízta az országos tanácsot, hogy dolgozza ki az úgynevezett Csemadok-törvényt, amely elfogadása esetén – hasonlóan a Matica slovenskáról szóló normához – biztosítaná azt, hogy a Csemadok – úgy, ahogy 1994 előtt történt – ismét állami támogatásban részesüljön. Óriási gond, hogy egy 60 ezres szövetségnek nincs anyagi forrása a működéshez, hiszen ezt a Mečiar-kormány alatt megvonták tőle.

A szombati közgyűlésen többen élesen kirohantak lapunk ellen, felszólítva a küldötteket, hogy ne vásárolják, bojkottálják az Új Szót. Ön egyetért ezekkel a hangokkal?

Nem az a mérvadó, hogy egy-két embernek esetleg olyan véleménye van, amely nem egyezik a többiével, hanem az, hogy a közgyűlés ezt elutasította.

Önnek mint Csemadok-elnöknek volt problémája lapunkkal? Különböző közéleti, társadalmi kérdésekben önt is mindig megszólaltattuk, a szervezet rendezvényeiről is rendszeresen tudósítunk.

Nehéz erre így válaszolni. Amikor önök megkeresnek engem, igyekszem rendelkezésükre állni. Lehet, hogy más véleményen vagyunk egy-egy kérdésben, de ez a demokrácia adta jogunk. Én ennek hangot így nem adtam.

Többen nehezteltek lapunkra, hogy nem küldött tudósítót a közgyűlésre, miközben nem is kaptunk meghívót.

Lehetséges, hogy nem kaptak, mi egy lapnak sem küldünk meghívót. Nem számoltunk külön sajtóértekezlettel, hanem munkaülésnek terveztük a közgyűlést. Mivel idén 60 éves a szövetség, őszre tervezünk egy olyan összejövetelt, amelyen a Kárpát-medencében velünk együtt dolgozó szervezetekkel kívánjuk megünnepelni a kerek évfordulót. Konkrétan nem hangzott el a kérdés, hogy miért nincs itt az Új Szó képviselője, hanem a médiát hiányolták. Ez ott a küldötteknek el lett mondva.

Ön a felszólalásában kritizálta a kulturális minisztérium támogatási rendszerét, a döntnököket. „Javaslom mindenkinek, hogy nézze meg a bizottság összetételét. Állítólag ugyanazon a nyelven beszélnek, mint mi” – jegyezte meg. Ezzel mit kívánt jelezni?

Azt, hogy rendkívül igazságtalannak tartom a támogatási rendszert. Itt érezhető a véleménykülönbség. Ami azt jelenti, hogy vannak bal-, jobboldali vagy liberális beállítottságú emberek, ez a bizottság összetételénél egyértelműen jelentkezik. Hiszen azok a pénzek, amelyek a szlovákiai magyar adófizetők zsebéből származnak, nincsenek igazságosan elosztva. De ez az én véleményem, és a bizottság tagjainak nézete szerint valószínűleg az ő döntésük az igazságos.

Tehát nem minőségi, pályázati kritériumok alapján kellene megítélni a támogatásokat, hanem oly módon, hogy – úgymond – minden oldal – bal, jobb, liberális – megkapja a „maga” pénzét?

Felsoroltam sajtótermékeket, én ezért vállalom a felelősséget. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a Szabad Újság, amely az egyetlen olyan közéleti lapunk az Új Szó után, amely több mint 10 ezer példányban fogy el hetente, ugyanolyan támogatásban részesüljön, mint a Barátnő internetes változata. Ha a bizottság tagjai erről engem meg tudnak győzni, akkor megemelem előttük a kalapomat.

Felszólalásában két táborba sorolta a hazai magyar lapokat. Ezek alapján úgy érzi, hogy lapunk vagy a Vasárnap például nem eléggé „nemzeti”?

Igen, ezért azt hiszem, vállalhatom a felelősséget. Szerintem az Új Szó egy liberálisabb, szabadabb szemléletű lap, mint azok, amelyeket a másik oldalon említettem. Én nem osztályoztam, én felhasználtam a kulturális minisztérium weboldaláról az adatokat. Ez az én véleményem, ezzel lehet vitatkozni.