Méltóságról és egyenlőségről

A Nőfórum 2000 egyesület elsősorban a nők szakmai előrehaladását, részvételüket a politikai és egyéb döntéshozatalban tűzte ki céljául. Az Európai Nők alapítvány és ĺrország külügyminisztériuma támogatásával szervezték múlt héten kétnapos összejövetelüket, melyen az állami és civil szervezetek cseréltek véleményt, s szereztek újabb ismereteket a meghívott vendég, Gemma Hussey jóvoltából, aki jelentős pozíciókat töltött be ĺrország kormányában és parlamentjében.

Érdekes, szinte megdöbbentő adatokat tudhattak meg a hetvenes évek előtti ĺrországról. Egészen a hetvenes évekig ugyanis a nők nem vállalhattak házon kívül munkát. Amint férjhez mentek, azonnal otthon kellett maradniuk, és csak a háztartással és a családdal törődhettek. Nem volt önálló vagyonuk, mindennel férjük rendelkezett. Ha katolikus és protestáns ember öszszeházasodott, a protestánsnak alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy születendő gyermekeik katolikusok lesznek. ĺgy az említett időszakra a lakosság 90 százaléka katolikus hitű volt. Törvény tiltotta a fogamzásgátlást. És még sorolhatnánk. Hogy mindezekkel a nehézségekkel az ír nők nagyrészt megbirkóztak, elsősorban saját maguknak köszönhetik, mert felemelték hangjukat az egyenlőtlenségek ellen, s egészen az európai emberjogi bíróságig is elmentek, hogy érvényesítsék jogaikat. Példával szolgálhatnak tehát arra, hogy a társadalmi berögzött szokások és a diszkriminatív törvények ellen is lehet harcolni, és győzni is.

A szemináriumon felszólalt Bauer Edit parlamenti képviselőnő és Jozef Heriban parlamenti képviselő is.

A szakmai előadók közül érdemes megemlíteni Beata Vrtová felszólalását, aki a szlovákiai bírónők egyesületének elnöke, s egy érdekes projekttel ismertette meg a résztvevőket, mégpedig az ún. családjogi bíróságok kialakításának tervével. Ezen bíróságok magukba foglalnák a családon belüli erőszakkal, gyermekelhelyezéssel, a fiatalkori bűnözéssel, a válással, és minden ezzel összefüggő témával kapcsolatos családjogi, büntetőjogi és polgárjogi ügyek lebonyolítását, sokkal nagyobb teret adva a bíráknak ahhoz, hogy megismerjék a valóságos helyzetet az egyes ügyekben, valamint tanfolyamokat szerveznének az esetekkel kapcsolatba kerülő bírák, rendőrök, s más szakemberek számára, amelyeken elsajátíthatnák a nemi különbözőségek megértését, és a sztereotípiák felismerését és kezelését. Tehát ne a megvert nő érezzen szégyent, és bűntudatot, hanem az elkövetőt ítéljék el egyértelműen tettéért, vagy például a gyermekek kihallgatása ne a bírósági tárgyaláson történjen, hanem számukra megfelelő környezetben, hogy ne okozzon további lelki sérüléseket.

Szó esett természetesen a nők szerepéről a politikában is. Miért olyan kevés a női politikus? Az általános vélemény szerint azért, mert nem akarnak politizálni, ugyanis a politika túl durva és elvont számukra, hiszen megvan ugyanaz a lehetőségük, mint a férfiaknak, kemény munkával fokozatosan egyre feljebb kerülhetnek. Bizonyára vannak olyan nők, akik éppen ilyen okoknál fogva nem politizálnak. Vannak viszont, akik minden igyekezetük ellenére nem jutnak tovább egy bizonyos szintnél, mert másfajta véleményt képviselnek, mint férfi politikus társaik. A nők jelenléte pedig éppen azért fontos, hogy képviselhessék saját érdekeiket, s ne csak díszítőelemként kerüljenek bizonyos pozíciókba, mint ahogy azt néhány esetben látjuk. A lehetőség tehát elméletileg adott. Azt viszont csak a férfiak tudnák megmondani, milyen szempontok szerint kerülnek a nők nem választható helyekre a parlamenti választások listáján, vagy miért nincs egyetlen nő sem a jelenlegi kormányban, ugyanis ezt ők döntötték el. A szeminárium résztvevőinek véleménye ebben egyértelműen megegyezett.

S végül foglaljuk össze, melyek azok a problémakörök, amelyek minden hasonló összejövetelen felmerülnek, s néhány lépéssel tovább viszik azokat a megoldás felé már azáltal is, hogy beszélnek róla.

Országunk alkotmánya biztosítja, hogy senki se kerüljön hátrányos helyzetbe egyik nemhez való tartozása alapján sem. Vannak azonban akadályok, amelyek veszélyeztetik a nőknek ezt a jogát. Ez például a nők alacsony részvétele a politikai és a közéleti döntésekben, a nemi szerepek sztereotip elrendezése, s ezek jelenléte a nevelésben. A munkapiacon a nők az alacsony bérkategóriájú munkahelyekre szorultak, s akadályokba ütköznek munkakereséskor és feljebblépési törekvéseikben is. Indokolatlan egyenlőtlenségek vannak a nők és a férfiak bérezése között, s ebből következően alacsonyabb a nők nyugdíja, hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel a családon belüli és nők elleni erőszakot nagy mértékben tolerálja a társadalom. Ugyanilyen hátrány a nők gyengébb nemként való beállítása a társadalomban, s az ebből következő önbizalomhiányuk, valamint a nem fizetett munka terén való aránytalan terhelésük, a háztartási munkák egyenlőtlen elosztása. (bli)