Megváltozott szabályozások

Változnak az adó- és járulékszabályok, nő a nettó jövedelem, mert növekszik az adómentes rész, csökken a késedelmi kamat, több pénz jut bérlakásépítésre.

Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak az elmúlt évhez képest enyhén nő a nettó jövedelme, ugyanis az adóalap adómentes része – amely a létminimum 21szerese – tovább emelkedik. Eduard Heger (OĽaNO) pénzügyminiszter elmondta, tavaly az éves bevételek után 4414,20 euróig nem kellett adózni, idén az adómentes rész 4511,43 euróra emelkedik, vagyis nagyjából 97 euróval haladja meg a tavalyit.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak a tavaly decemberi munkájukért járó fizetésük esetében, amelyet most januárban kapnak kézhez, az adómentes rész még 367,85 euró lesz, a februárban átutalt fizetésüknél azonban már 375,95 euró.

Ha figyelembe vesszük a 19 százalékos jövedelemadót, az alkalmazott havi nettó fizetése 1,50 euróval nő, az éves többletbevétele így ennek köszönhetően 18 euróval lesz magasabb. Akik azonban az átlagosnál jobban keresnek, vagyis a havi bevételük meghaladja a létminimum 176,8-szorosát, az ezen felüli bevételek után már 25 százalékos kulccsal adóznak. Míg tavaly a 25 százalékos adókulcs a havi 3096,95 eurónál nagyobb bevételeket sújtotta, idén ez a határ 3165,16 euróra nő.

Az egyéni vállalkozók az adómentes rész mostani növelését természetesen csak jövőre – az idei évre beadott adóbevallásukat követően – érzik majd meg a pénztárcájukon. Az előző kormány döntése szerint az elmúlt év elejétől 15%-ra csökkent a társasági adó azon cégek számára, amelyek éves forgalma nem haladja meg a 100 ezer eurót. A tavaly elfogadott javaslat szerint az idei év elejétől azonban ez már csak a mikroadózókra vonatkozik. A mikroadózók a danovecentrum. sk portál szerint olyan jogi vagy magánszemélyek, akiknek az éves adóköteles jövedelme nem haladja meg a 49 790 eurót.

Csökken az adózás elhalasztásáért felszámolt késedelmi kamat, az eddigi 10-ről 3 százalékra. Ezzel a járvány okozta nehézségek áthidalását szeretnék megkönnyíteni a vállalkozásoknak.

Több pénz jut bérlakás-támogatásra

Nő a járulékkedvezmény elnyeréséhez szükséges felső értékhatár is az olyan alkalmazottak számára, akik hosszabb munkanélküliség után találtak állást. Az egy évre folyósított járulékkedvezményben csak azok részesülhetnek, akiknek a havi bruttó fizetése nem haladja meg az előző két év országos átlagbérének 67 százalékát. Míg tavaly ez 678,71 euró volt, idén 731,64 euróra nő, vagyis csak azok számíthatnak kedvezményre, akik ennél kevesebbet keresnek. Nem árt tudni azonban, hogy ez az utóbbi összeg csak azokra vonatkozik, akik idén lépnek munkába. Akik tavaly találtak munkát, azoknál továbbra is a tavalyi, 678,71 eurós határ érvényes, akik pedig idén lépnek munkába, azoknak jövőre is az idei értékhatár lesz a mérvadó.

A járulékkedvezmény azoknak jár, akik a munkába lépésük előtt legalább 12 hónapig voltak a munkaügyi hivatal nyilvántartásában. A legelmaradottabb régiókban – vagyis a 79 szlovákiai járásból 20ban – azonban ehhez 6 hónap is elég. A munkáltató az alkalmazott után ez esetben egy évig csak 1,05 százalékos szociális járulékot fizet.

Bérlakás-támogatás

Változik a bérlakásépítés állami támogatása is. Az Állami Lakásfejlesztési Alap eddig is nyújtott a beszerzési ár 100 százalékát is fedező, kedvező kamatozású, akár 40 éves futamidejű hitelt, a kölcsönnél azonban megszabnak egy felső határt, amit nem szabad túllépni. Magánszemélyeknél ez eddig 90 ezer euró volt, amit azonban az idei évtől 120 ezer euróra emelnek.

A települési és megyei önkormányzatok, nonprofit szervezetek által finanszírozott bérlakásépítés esetében lakásonként szintén maximum 90 ezer eurós hitelt adtak eddig, az új szabályok szerint azonban a felső határt már négyzetméterre átszámítva adják meg, a plafon így 1350 euró négyzetméterenként. Megemelik a hitel felső határát a lakóház-felújításnál is, a kölcsön az eddigi 500 helyett 800 euró lehet négyzetméterenként.

Év elejétől változtak a bérlakásépítésre nyújtott állami támogatások szabályai is. Az állami támogatás 52 négyzetméternél kisebb alapterületű lakásnál a beszerzési ár 40 százaléka, az 52–60 négyzetméteres lakásoknál a beszerzési ár 35 százaléka lehet. Az alacsonyabb komfortú lakásoknál a dotáció elérheti a beszerzési ár 75 százalékát, ha a lakás alapterülete nem nagyobb 55 négyzetméternél.

Állami prémium

Idén nem változik a lakástakarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémium összege. A tavalyihoz hasonlóan idén is az egész évi betétek 2,5%-a, legfeljebb 70 euró lesz.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a lakás-takarékpénztárba 2021ben például 1000 eurót utalunk át, az államtól legfeljebb 25 eurót kaphatunk. Ahhoz, hogy valaki megszerezhesse a maximális 70 eurót, évente legalább 2800 eurót kell összespórolnia. 2019-től csak az a pénztártag kaphatja meg az állami prémiumot, akinek a bevétele nem haladja meg az átlagkereset 1,3szorosát.

Már az sem mindegy, mikor helyezzük el a pénzt a lakástakarékban. A korábbi szabályok szerint ha az ügyfél a naptári év végén írta alá a szerződést, és szinte az utolsó pillanatban utalta át a meghatározott összeget a takarékpénztár számlájára, akkor is jogosult volt a teljes állami prémiumra. 2019-től azonban már azok, akik a naptári év második felében kezdenek el takarékoskodni, az adott évben csak az állami prémium felét kaphatják meg.

(mi, TASR)