Megfelelni a kor kihívásainak

Ha az iskola nem nyújt minőségi oktatást, nem lesznek diákjaiSomogyi Tibor felvétel Az MKP-SMER-SDKÚ-ANO képviselői klub tiltakozott a kinevezése ellen, az illető széke inog, az osztály nincs kiépítve, az idő pedig vészesen fogy.

Rudolf Bauer megyei elnök a pénzhiányra hivatkozik, azt mondja, jelenleg összesen 48 fizetett hivatalnokra futja. Nehéz elképzelni, hogy július 1-jétől kezdik majd megtölteni alkalmazottakkal az osztályt. Nekik már most az iskolák átvételének előkészítésén és a szeptemberi tanévkezdéshez szükséges feltételek biztosításán kellene dolgozniuk. Az osztály jelenlegi vezetője nem felel meg a szakmai követelményeknek, hamarosan pályázatot hirdetnek a helyére. Olyan emberre van szükség, aki ismeri a Millennium-tervezetet, a reformelképzeléseket. Ha ugyanis maga a hivatal fogja fékezni az oktatási reformot, a dolog nem működhet, a megyei képviselő-testület oktatási bizottsága pedig nem tehet semmit.

Mi a véleménye a hatásköri törvény oktatásügyre vonatkozó cikkelyeiről?

Szerintem az alap- és középiskolák szintjén készülő „hármas vezetés” nem lehet működőképes. Ezt megmondtam az új oktatási miniszternek is, aki nagyon megharagudott. A helyzet viszont az, hogy a tanárok bérezése a kerületi, illetve a járási hivataloknál, azaz a belügy hatáskörében marad, a tartalmi szabályozásért továbbra is az oktatási minisztérium lesz a felelős, az iskolák működtetését, fenntartását pedig átadták az önkormányzatoknak. Kérdem én, miért legyen érdeke egy polgármesternek, hogy működtesse az iskolát, ha nem szólhat bele a tartalmi részbe? Ez főleg a szakiskolák esetében gond, mivel ezek döntő többsége ma munkanélkülieket nevel. Tíz-húsz éve készült központi tantervek szerint dolgoznak, amelyek a mai munkapiac elvárásainak már nem felelnek meg.

Ön szerint az illetékesek nem tudják, melyek az általános érvényű követelmények egy szakiskolában érettségizett pályakezdő esetében?

Rosszul közelítik meg a dolgot. Az elmúlt hónapokban elemeztem néhány száz álláshirdetést. Egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb munkaadó nem elsősorban szaktudást vár el a végzősöktől, hanem kommunikációs készséget, nyelvtudást, alapszintű számítástechnikai ismereteket, rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, hajlandóságot a továbbtanulásra. A konkrét szakmára irányuló, szűkebb szakosítást már az üzemek oldják meg, ám ők nem tudnak rugalmas embert nevelni az alkalmazottból, vagy nyelvekre tanítani őt. Mivel ma a diákság 75-80 százaléka szakközépiskolában végez, fontos, hogy ez az intézményhálózat tudjon reagálni a kihívásokra. És ha a középiskolák nem kapnak motivációt az önkormányzattól erre nézve, nehéz előrelépni.

A megyei parlament oktatási bizottsága hogyan próbál lendíteni a helyzeten?

Kezdjük azzal, hogy a testület elég furán állt fel, mivel a nyolc képviselő mellett független szakemberekként az államapparátus képviselői is tagjai. Ha egy önkormányzati bizottságban ott ül a kerületi hivatal oktatási osztályvezetője, a kerületi tanfelügyelő és a járási osztályvezető, tudathasadásos állapot alakulhat ki, mert ezek az emberek nem tudják, kit képviseljenek. Az éves munkaterv kidolgozásánál már felmerült, hogy a bizottság aktuális, napi problémák megoldásával foglalkozzon. Én viszont úgy gondolom, ez a megyei hivatal dolga. Nekünk egy hosszabb távú, stratégiai tervet kell kidolgoznunk, amelyben világos irányt mutatunk a régió középiskoláinak.

Az általános pénzhiány gondolom, rányomta bélyegét a tervezetre...

Igen, a költségvetés szűkös. Ha ki is egyenlíti az állam július elejéig a hiányokat, nem tudni, mi lesz júliustól decemberig. Augusztus elsejétől az iskolák tovább fogják halmozni az adósságokat. Az állam valószínűleg nem vállalja fel ezeket a tartozásokat, mivel a működtetés már nem az ő feladata, az önkormányzatoknak pedig erre nincs keretük. A másik nagy gond, hogy az oktatásügy reformja, tartalmi szabályozása még el sem indult. Kozmetikai simításokon kívül semmi lényeges nem történt, a decentralizáció is felemásra sikerült. A változásokra pedig fel kell készíteni a pedagógusokat is, hiszen nem értik, miért nem jó hirtelen az a rendszer, ami száz évig jó volt. Bizottságunk egyik feladata egy továbbképzési tervezetet kidolgozása. Ehhez helyzetfelmérésre van szükség. Tudnunk kell, hogyan „teljesítenek” a régió középiskolái, és hogy állnak gazdaságilag. A programba megpróbáljuk beépíteni a Millennium-tervezet néven ismert reformelképzelés elemeit, amelyek sajnálatos módon kimaradtak a minisztérium tervezetéből.

Gondolom, a program ezen része nem régiófüggő, azaz nem lehet egyetlen megyében megváltoztatni az oktatásügyet.

ĺgy, van, egyeztetnünk kell bizonyos lépéseket, keressük a kapcsolatot a többi megyei oktatási bizottsággal. Alulról kívánunk nyomást gyakorolni a parlamentre és az oktatási tárcára. A kulcsszó a minőség. Ha az iskola nem nyújt minőségi oktatást, nem lesznek diákjai, és hiába fogjuk fenntartani. Ez főleg a kisebb középiskolákra vonatkozik. Hangsúlyozom, hogy a színvonal és a minőség két különböző dolog, ez utóbbi alatt főleg a helyi közösség, a vállalkozók és munkaadók igényeinek kielégítését értem. Egy kassai elitiskolától merőben mást vár el a közösség, mint a Luník IX.-en működőtől. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tanárok kevesebbet dolgoznának ez utóbbi helyen, sőt talán fordítva. Ott is folyhat jó minőségű munka, csak éppen az adott körülmények között mások az elvárások. Ott az a fontos, hogy a roma gyerekek megtanuljanak írni-olvasni, az elitintézményben pedig az, hogy a végzősök 99 százaléka bejusson az egyetemekre.