Megalakult a Magyar Református Egyház - a szlovákiai egyház nem csatlakozott, de kész együttműködni

Az államfő üzenetében azt írta: "a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés", amely nem csak a protestánsok ügye, hanem a magyar nemzet egységét is erősíti. Sólyom László kiemelte, hogy a magyar nemzet egységének képviselete, megőrzése közös cél.
Az alkotmányt a hazai református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A szlovákiai magyar református egyház nem csatlakozott az új szervezethez, de képviselői jelen voltak és kinyilvánították együttműködési szándékukat. A döntéssel lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondták ki.
Ez nem jelenti azt, hogy új egyház született volna, a részegyházak megőrzik jogi önállóságukat - közölte Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, jelezve: a közös zsinat csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre saját egyházi testületei felhatalmazták. A püspök elmondta, hogy az alkotmányozó zsinat ülésén - tizedikként - csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz az Amerikai Magyar Református Egyház.
Fazekas László, a szlovákiai egyház püspöke fontosnak nevezte az egyesülést és reményét fejezte ki: egyházukban a kisebbség kezelése példa lesz arra, hogy a magyar kisebbséget is így kezeljék Szlovákiában. Kilátásba helyezte,  a jövőben tevőlegesen is részt vesznek a közös munkában.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke "Isten csodájának" nevezte az egyesülés napját, amely - mint mondta - beteljesedést jelent az identitásukat nehéz időszakokban is őrző erdélyi magyaroknak.
Az egységes egyház megalakulása alkalmából, több ezer ember részvételével délután egyesítő menetet tartottak Debrecenben, majd kihirdették az alkotmányozó zsinat üzenetét. Délután 4 órakor egyszerre szólaltak meg a Kárpát-medence összes református templomának harangjai, hirdetve: újra egyesült a magyar reformátusság.
Az egyesítő menetben feltűnt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Rácz Róbert (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke is.
A református Nagytemplom Rákóczi-harangjának zúgása után hirdette ki a több mint tízezres tömeg előtt az alkotmányozó zsinat üzenetét Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Bejelentette, hogy a részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. "Ezzel a lépéssel közel húszévi fáradozás után mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre" - mondta.
A zsinat üzenete szerint az összetartozást még a történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni a közösséget. Az elfogadott alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű.
A kihirdetést követően szabadtéri úrvacsorás istentiszteletet tartottak a Nagytemplom előtt, ahol Bölcskei Gusztáv püspök igehirdetésében azt emelte ki: "testvéreinket kerestük és jó volt testvéreinkre találni".        
Kósa Lajos (Fidesz) polgármester Debrecen ajándékaként egy-egy, erre az alkalomra készített zászlót adományozott a Magyar Református Egyházat alkotó részegyházaknak.
Az egész napos ünnep kulturális programokkal este tíz órakor ér véget Debrecenben.
Az újraegyesítésre 1881 óta nem volt példa. Akkor ugyancsak Debrecenben hozták létre a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, de a trianoni döntést követő határátrendeződés újból szétszakította az egyházat.