A magyar-szlovák kapcsolatokról is tárgyalt a református Generális Konvent elnöksége

Mint írták, Marián Hamari szlovákiai püspökhelyettes felolvasta a Generális Konvent elnökségének, az MRE legfőbb vezető testületének címzett nyílt levelüket, amelyben aggodalmaikat fejezik ki "az MRE-hez való csatlakozás ténye és módja miatt". (Az MRE 2009-ben alakult, a Kárpát-medencei reformátusokat összefogó szervezet.)

A levélben egyebek mellett az áll: "büszkék vagyunk közös református hagyományainkra, de aggódunk az MRE létrejötte miatt". Kifejezésre juttatták, hogy "a szlovák reformátusok megértik a magyarok történelmi sérelmeit, de szerintük a keresztyéneknek felül kell emelkedniük ezeken, alapvetőbb kérdésekkel kell foglalkozniuk".

A levélben problémásnak és veszélyesnek nevezték, hogy "az MRE az alapjait egyoldalú történelemfelfogásnál, egy nemzet vágyainál keresi". Úgy vélik, "a nemzeti alapú egyházszervezet nem szolgálja Krisztus népének egységét, hanem megosztja a keresztyéneket".

"Büszkén akarunk ragaszkodni a mi közös református hitünkhöz, református őseink örökségéhez anélkül, hogy magyaroknak kelljen vallani magunkat" - olvasható a szövegben.

Juraj Brecko ondava-hernádi esperes azt mondta az elnökségi ülésen: "mi, szlovák és magyar reformátusok, történelmileg összetartozunk". A Generális Konvent elnökségének átadott javaslata szerint vagy tartozzon bele a két szlovák többségű egyházmegye is "rendesen - ne csak fiktív módon - a Magyar Református Egyházba, vagy egyáltalán ne".

A csatlakozásnak részükről feltétele, hogy az egységes egyház megnevezését változtassák meg, azaz térjenek vissza az 1881-ben alkalmazott megnevezéshez: Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház, kihagyva abból a Magyarországi jelzőt, "esetleg megtoldva az elnevezést a Kárpát-medencében kifejezéssel".

Másik elvárásuk, hogy az alkotmány preambulumába foglalják bele, hogy "az egységes egyház elhatárolódik nemcsak a Trianon után a határon túli magyarokat ért atrocitásoktól, hanem a kiegyezés és Trianon közötti magyarosítástól is, mely az egyházon belül is szerepet kapott". Azt is kérik, hogy a ratifikációs nyilatkozatot egészítsék ki azzal, hogy az egyház kötelessége az evangélium hirdetése nemcsak a magyar nemzetnek, hanem más nemzeteknek is.

Másik lehetőségként azt javasolják: az MRE alkotmányának módosításával tegyék lehetővé, hogy egyházi szervezeti egységek is csatlakozhassanak, akkor is, ha a teljes egyháztest nem csatlakozik. Így az SZRKE-n belül létrejöhetne egy magyar és egy szlovák egyházkerület, s míg a magyar igen, a szlovák nem lenne tagja az MRE-nek.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a tanácskozáson a Generális Konvent nevében arról biztosította a küldötteket, hogy "az MRE alkotmányának 2009-es megalkotásánál tudatosan figyeltek arra, hogy ne hozzanak létre új bejegyzett egyházat, s hogy az MRE-nek nincs beleszólása a tagegyházak ügyeibe".

Hangsúlyozta, hogy az egységes egyháznak is el kell gondolkodnia a hallottakon, de visszautasította "a nemzet bálványozásának" vádját. A magyar és a szlovák ajkú reformátusok ügyét a továbbiakban a SZRKE zsinata tárgyalja majd.

A mintegy száztízezres szlovákiai reformátusság nagy többsége magyar nemzetiségű, tíz-tizenöt százalékuk szlovák, a kilenc egyházmegyéből kettő szlovák ajkú.

A Generális Konvent elnöksége a közös költségvetés kérdéseiről, valamint a Kálvincsillag című közös kiadványról, illetve a Generális Konvent idei plenáris ülése és a jövő évi magyar református diaszpóra konferencia előkészületeiről is tanácskozott.