Még hiánycikk a politikai elit

„A legtöbb problémát a művelődés hiánya okozza.” TASR-fotó Professzor úr, Ön nemrég átvehette a Pribina-kereszt II. fokozatát az államfőtől. Az indoklás szerint a közművelődés és Szlovákia euroatlanti integrációja terén végzett munkájáért.

Az indoklást olyasvalaki írta, aki nem értett hozzá. Közművelődés terén végzett munka? Lehet, bár én úgy érzem, hogy inkább a második ok az, amiért a kitüntetést megkaptam. Kétszer is a Közgazdaság-tudományi Egyetem vezetőjévé jelöltek, viszonylag hosszabb ideig álltam a szlovákiai rektori tanács élén. 1997-ben részben az én kezdeményezésemre ültek kerekasztalhoz az akkori ellenzéki pártok, és valójában akkor indult az a folyamat, amely a Mečiar-kormány megdöntéséhez vezetett. Hogy a kitüntetést megkaptam, az ennek is és az azóta végzett munkámnak is köszönhető.

Hogyan tekint vissza az azóta eltelt időszakra? Mi a véleménye a jelenlegi kormány munkájáról?

Nem szeretnék kormányokat és személyeket értékelni, csupán az elmúlt korszakot. Tíz évvel ezelőtt kezdődött el a demokratizálódás Szlovákiában, s valljuk be, ez a tíz év elég sok keservvel és fájdalommal járt. Természetes velejárója ez ennek a folyamatnak. Ez az ország kissé más helyzetben van, mint a környező államok. Ha visszatekintünk, elmondhatjuk, hogy Szlovákia sohasem volt önálló. Az itteni emberek ezért másként gondolkodnak. A populizmus például elképesztő méreteket ölt, a polgárok harminc százalékának gondolkodásmódját befolyásolja. Ez pedig Európában teljesen másként működik. Franciaországban Le Pennek például csupán marginális szerep jutott a politikai életben, Magyarországon Csurka – pontosabban a MIÉP – bejutott ugyan a parlamentbe, ám remélem, hogy nem jut döntő szerephez. Itt más a helyzet. Ennek számos oka lehet, elég, ha csak megemlítem: a szlovák nyelv megszületése, kodifikációja csupán a múlt században kezdődött el, míg Magyarországon akkor már befejeződött. Ez is hatással van a gondolkodásmódra. Sőt még azt is hozzá kell tennem, hogy Szlovákia két diktatúrát is átélt az elmúlt ötven évben.

Másképpen megközelítve: milyen a politikai élet színvonala?

Tudomásul kell vennünk, hogy politikusnak lenni együtt jár egy speciális műveltség elsajátításával. Erre politikusainknak egyszerűen nem volt alkalmuk, ám ez a helyzetből adódott. Fájdalom, de Szlovákiában még nem alakult ki a megfelelő elit ezen a téren. Nyugaton más a helyzet, ott a diákszervezeteken, az ifjúsági egyesületeken keresztül szinte egyenes út vezet a politikai életbe.

Képes lesz így Szlovákia csatlakozni a Nyugathoz? Ön közgazdász. Szlovákia gazdasági szempontból eléggé felkészült az integrációra?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de szerintem igen. Az ország makrogazdasági mutatói jók, de nem csupán ez szól a csatlakozás mellett. Elég, ha például összehasonlítjuk a környező országok autóparkját a szlovákiaival. Ami pedig a gondolkodást illeti, remélem, a problémák ellenére is sikeres lesz a felzárkózás. Bízom benne, hogy Szlovákia még az idén meghívót kap a NATO-ba, és a környező országok képviselőivel együtt hamarosan az Európai Unió tagjaiként foglalhatunk helyet Brüsszelben.

Említette a populizmust, az emberek gondolkodásmódját. Milyen megoldási javaslata lenne?

A művelődés. Elképesztő a hatása. A legtöbb probléma a művelődés hiányából adódik. Elég, ha az itteni magyar kisebbség és a szlovák többség viszonyára utalok. Közhelyes lenne megállapítani, hogy a szlovákok ott zúgolódnak a legtöbbet és a legerősebben, ahol nem is élnek magyarok. A roma probléma megoldásának kulcsát is a művelődésben látom