Maradt az egy választási kerület

Bár a kormányprogramban a koalíció kötelezte magát, hogy a jelenlegi egy választókerület helyett többet vezet be, a héten elfogadott új választójogi törvény értelmében Szlovákia továbbra is egy kerületnek számít. Az SDKÚ-ból kivált Ivan Šimko módosító indítványt terjesztett elő, mellyel vagy négy, vagy nyolc kerület bevezetését szorgalmazta. Figyelmeztette a honatyákat a kormányprogramra, az indítványról szóló szavazásnál mégis 83-an tartózkodtak, és mindössze 12-en szavaztak igennel. Šimko ennek ellenére pozitívan értékelte a jóváhagyott új törvényt, ugyanakkor jelezte: hamarosan tesz még egy kísérletet a választókerületek számának emelésére. Öllős László politológus szerint a több választókerület a jobban kiépített és beágyazott pártoknak, míg az egy kerület olyan pártoknak kedvez, melyek egy vagy csak nagyon kevés népszerű egyéniségre épülnek. „A Magyar Koalíció Pártja szempontjából nincs érdemi különbség az egy és több kerület között. Pontosabban az előbbi annyi minimális előnyt jelenthet az MKP számára, hogy Észak-Szlovákiában is szavazhatnak rá, nem kell külön listát állítania, ami lehetetlenség lett volna. A legutóbbi választási eredményekből kiderült, az MKP ott is kapott szavazatokat. Viszont, ha bevezették volna a négyes vagy nyolcas modellt, az sem lett volna tragédia az MKP-ra nézve, a magyar párt parlamenti képviselőinek a számát nem befolyásolná” – magyarázta lapunknak Öllős.

Preferenciaszavazatok

A legtöbb elemző és polgárjogi aktivista pozitívan értékelte, hogy a polgárok ezentúl jelentős mértékben befolyásolhatják a választási listán szereplő jelöltek végső sorrendjét. Mivel nőtt a preferenciaszavazatok, az úgynevezett karikázás jelentősége, a képviselők az eddiginél sokkal jobban fognak függeni saját választópolgáraiktól. „Idáig a magas prefenciaszavazati küszöb miatt elsősorban a pártvezetéseken múlott, a jelöltek hányadik helyről indulhattak. Ezentúl nagyobb esély lesz arra, hogy a választók átrajzolják a sorrendet, ugyanakkor a 3 százalék is elég magas küszöb, úgyhogy nem csak ez dönt” – mondta Öllős. A politológus rámutatott: ez egy többségi elem az arányos választási rendszerben, tehát a karikák többségét megszerző kerül előre a listán.

Kampány

Korábban többen nehezményezték, hogy nem lehet a magán elektronikus médiában kampányolni. Ennek ellenére a pártok a magántévékben és -rádiókban is kampányoltak, csak éppen törvény nem szabályozta a feltételeket. Ezért sokan helyeslik, hogy végre a kampány e formáját a törvény is lehetővé tesz. Öllős szerint az előző választások során a média maga dönthette el, kit támogat, illetve kinek nem ad egyáltalán teret. Most már a jogszabály legalább azt biztosítja, hogy mindenki teret kaphat, még ha valószínűleg ezek után sem fognak egyenlő viszonyok uralkodni. A kampány továbbra is 21 napig tarthat. Egy-egy párt legtöbb 30 percet kaphat az egyes médiumokban, legtöbb 10 óra műsoridőt lehet eladni. Ez a kerekasztal-beszélgetésekre és a politikai vitaműsorokra nem vonatkozik. A jogszabály nem foglalkozik a kampánykiadások szabályozásával.

Kampánycsend

Megszűnik a közvetlenül a voksolás előtti 48 órás kampánycsend. A szakértők ebben nem látnak különösebb problémát, hiszen eddig is mindenki azon spekulált, hogyan tudja megsérteni a moratóriumot. „Miért ne kampányolhatnának a pártok az utolsó napig? Nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásolná az eredményt, s legalább nem kényszerülnek törvénysértésre. Nincsenek feljelentések, beadványok. A világ számos országában nincs kampánycsend” – magyarázta a politológus. A kampánycsend megszüntetése a sajtó dolgát is könnyíti, nem kell pénzbírságoktól tartani, túl óvatosan, semmitmondóan fogalmazni. A jelenleg hatályos törvény értelmében a választások előtti héten a pártok népszerűségéről szóló közvélemény-kutatásokat sem lehetett nyilvánosságra hozni. Az új norma ezt a megkötést is eltörli, azaz szinte az utolsó pillanatig lehet tájékoztatni a népszerűségről. A szavazóhelyiségek bezárása után azonnal lehet közölni előzetes eredményeket.

Félmilliós letét

Aki indulni akar a választásokon, letétbe kell helyeznie félmillió koronát. Ha megszerzi a polgárok szavazatainak legalább három százalékát, visszakapja a pénzt. Aki ezt nem éri el, félmilliója az államkasszába vándorol. Öllős Lászlónak nem tetszik a letét bevezetése, szerinte ez nyilvánvalóan arra irányul, hogy csökkenjen a választásokon indulni szándékozó pártok esélye, amit úgy magyaráznak, el kell érni: ne indulhasson akárki, csak olyan pártok, melyeknek van némi támogatottságuk és beágyazottságuk. „De miért ne indulhatna bárki? Szerintem az egyesülési szabadságot sérti a letétről szóló rész, ami egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen” – mutatott rá Öllős László. Vladimír Palko belügyminiszter szerint azért van szükség a letétre, mert néhányan sportot űztek abból, hogy indultak. „Ez az ő polgári joguk, hogy induljanak a választásokon, és ezt más nem ítélheti meg. Mindenki egyenlő e tekintetben” – tette hozzá a politológus. Egyesek szerint bizonyos esetekben pozitív intézkedéseket lehetett volna lehetővé tenni a hátrányos helyzetű tömörülésekkel, például a roma pártokkal szemben. Palko a törvény bemutatása után elutasított mindenféle pozitív diszkriminációt. „Egyenlő esélyt akarunk biztosítani. Egyébként nem hiszem, hogy a félmillió korona gondot okozhat egyes roma szervezeteknek” – szögezte le a kereszténydemokrata politikus.

Nem lesznek kvóták

Az Új Polgári Szövetség (ANO) szerette volna bevezetni az úgynevezett női kvótákat, azaz hogy a választási listákon legalább minden harmadik jelölt a gyengébb nem képviselője legyen. A parlamenti vita során a nők között is vita alakult ki arról, szükség van-e ilyen intézkedésre. Egyesek szerint ideiglenesen, átmeneti időszakra be kellene vezetni, mások szerint ez alkotmányellenes. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter a törvény elfogadása előtt figyelmeztetett: ha megszavazzák a kvótákat, alkotmánybírósághoz fordul. Egyszer már léteztek kisebbségi kvóták, amiket a taláros testület döntése alapján megszűntek.

Külföldön is szavazhatunk

Elemzők szerint talán a legfontosabb változás, hogy ezentúl külföldön is lehet szavazni. A választópolgárok többsége ezt a változást nem igazán fogja tapasztalni, ám szakértők helyeslik ezt az elvi módosítást. „Bölcs döntés volt. Az állampolgárnak joga van arra, hogy érvényesítse választójogát, bárhol tartózkodjon. Következésképpen a nagykövetségeken és konzulátusokon ezentúl lehetővé kell tenni a voksolást. Senki sem köteles a választások napján otthon tartózkodni” – közölte Öllős. Aki előre tudja, hogy a választás napján külföldön lesz, 65 nappal a voksolás előtt írásban kérheti felvételét egy speciális listára. Ez alapján postán megkapja a szavazócédulát valamint a válaszborítékot, és a szavazatot külföldről postázhatja Pozsony-Ligetfaluba. Ez egyaránt vonatkozik a választások pillanatában külföldön tartózkodó, szlovákiai és nem szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező személyekre. Megmarad a klasszikus választási igazolvány is, mellyel Szlovákia területén bárhol lehet voksolni.

Csak szombat

A legutóbbi parlamenti választások még két napig tartottak, a májustól hatályos norma értelmében a következő voksolás már csak egynapos lesz. Ezentúl csak szombaton reggel 7 órától este tízig járulhatunk az urnákhoz. Öllős szerint nem biztos, hogy ez szerencsés módosítás. „Önmagában nem baj, hogy csak szombaton szavazunk. Ugyanakkor a kétnapos választás azért volt előnyösebb, mert bárkinek bármikor közbe jöhet valami, vagyis nagyobb a valószínűsége, hogy két nap közül egyiken mindenkinek módjában áll szavazni. Ugyanakkor az érthető, hogy a két nap szervezési problémákat okozott: az urnákat be kellett zárni, le kellett pecsételni, másnap felbontani, éjjel őrizni” – részletezte Öllős.

Állami támogatás a pártoknak

Az a párt vagy koalíció, mely a szavazatoknak legalább 3 százalékát megszerzi, minden érvényes szavazatért az állami költségvetésből annyi támogatást kap, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka. Idáig konkrétan meghatározott összeg, azaz szavazatonként 60 korona járt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, az új norma szerint szavazatonként 144 koronára rúgna.