Már javában zajlik a választás előtti helyezkedés

Jelenleg az egyik legnagyobb kérdés, hol folytatja a politikai karrierjét Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnök. A kormány tavaly decemberi bukása után viszonylag hamar kiderült, hogy a miniszterelnök nem szeretne közös utakon járni Igor Matovičcsal, az OĽaNO vezetőjével. Bár Heger még nem jelentette ki egyértelműen, hogy elhagyja jelenlegi pártját, de Matovič korábbi nyilatkozatai alapján szinte biztosnak tűnik, hogy a kormányfő máshol folytatja. Az OĽaNO elnöke a Rádio Expres déli vitaműsorában hétfőn azt mondta, egy-két héten belül eldől, mi lesz Heger sorsa.

Jobboldali blokk

Heger a Facebook-oldalán korábban már utalt arra, hogy a következő parlamenti választáson a demokratikus erőket össze kell fogni. Konkrétan azonban nem fejtette ki, hogy mit ért ez alatt.

A Denník N háttérinformációi alapján a miniszterelnök jelenleg egy szélesebb formáció kialakításán dolgozik, amely a kisebb, jobbközép pártokat és platformokat tömörítené. A kulisszák mögött emlegetik például a Za ľudí képviselőit és az OĽaNO-ból kivált, Ján Budaj környezetvédelmi miniszter nevével fémjelzett polgári-demokratikus platform tagjait is. Juraj Šeliga (Za ľudí) a Markíza televízió Na telo című műsorában megerősítette, hogy valóban zajlanak egyeztetések egy szélesebb jobboldali blokk kialakításáról, de ennél többet nem akart elárulni. Annyi bizonyos, hogy Hegerhez csatlakozna Jaroslav Naď (OĽaNO) ügyvezető védelmi miniszter, valamint Ján Budaj is a kormányfő közeli partnerének számít.

Dzurinda a háttérben?

Heger emellett a kisebb, parlamenten kívüli jobboldali pártok beolvasztásával is számol. A Denník N ide sorolja a Pavol Macko nyugalmazott tábornok által vezetett ODS-t, a Šanca nevű pártot, valamint Miroslav Kollár pártját, az egykori Spolut, amit ma már Modrá koalíciaként emlegetnek. Az átnevezésre pár héttel ezelőtt, Mikuláš Dzurinda felbukkanása után került sor. Az egykori kormányfő úgy döntött, nem alapít saját szubjektumot, hanem az embereivel együtt belép Kollár pártjába, erről még a január végén tartott sajtótájékoztatóján számolt be.

Az viszont tény, hogy Dzurinda hivatalosan még mindig nem párttag. Azt mondja, a belépésre csak azután kerül sor, hogy Kollár összehívja a párt kongresszusát. A korábbi miniszterelnök nem tisztázta azt sem, hogy pontosan milyen szerepet töltene be a Modrá koalíciában, illetve hogy indul-e a következő választáson.

A Denník N szerint azt a forgatókönyvet sem lehet kizárni, hogy Dzurinda végül a háttérben marad, különösen akkor, ha Hegerék meg tudnak egyezni Kollárral. A tárgyalásokban részt vevő felek közül ugyanis többen nem kívánnak együttműködni Dzurindával, akit a Focus-ügynökség legutóbbi felmérése alapján a megkérdezettek 84 százaléka megbízhatatlannak tart.

Heger formációjával kapcsolatban felmerült még Robert Mistrík neve is, aki a 2019-es államfőválasztás egyik legesélyesebb jelöltje volt, de végül visszalépett Zuzana Čaputová javára. Mistrík megerősítette, hogy tárgyal a miniszterelnökkel.

Emlegetik még Rastislav Káčer külügyminiszter nevét is, aki mellett Heger az utóbbi napokban többször is kiállt a magyar revízióval kapcsolatos kijelentéseit követően.

Széteső SaS?

Míg az egykori Za ľudí-frakció bizonyos tagjai a politikai jövőjüket tervezik, addig mások már eldöntötték, hogy felhagynak a politizálással. Azokról a képviselőkről van szó, akik a párt 2021-es szakadása után átléptek az SaS frakciójába. A Hospodárske noviny megszólította mind a hét szóban forgó képviselőt, és közülük hárman meg is erősítették, hogy nem indulnak a következő választáson.

Az egyikük Marek Hattas, Nyitra polgármestere, aki döntését azzal indokolta, hogy inkább a városvezetői feladataira szeretne koncentrálni.

Tomáš Lehotský szintén befejezi a politikai pályafutását, és inkább az üzleti szférában szeretne elhelyezkedni. Ján Benčík sem szeretne a továbbiakban politizálni.

Kérdéses még Michal Luciak, az igazságügyi minisztérium korábbi államtitkárának sorsa, aki a HN-nek ugyan nem erősítette meg a politikai visszavonulását, de a lap háttérinformációi szerint inkább efelé hajlik.

A Za ľudí korábbi távozói közül egyedül Mária Kolíková szögezte le, hogy mindenképpen Richard Sulík mellett szeretné folytatni. Vladimíra Marcinková és Vladimír Ledecký nyilatkozataiból is inkább úgy tűnik, hogy az SaS-ben folytatnák, de ez még nem vehető biztosra.

A Hlas nem társul

A volt koalíció pártjaihoz képest az ellenzéki térfélén viszonylag stabilnak tűnnek az erőviszonyok. A Hlas a közvélemény-kutatások alapján már hónapok óta a legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártnak számít, így nem volt meglepő Peter Pellegrini pártelnök keddi kijelentése arról, hogy az előre hozott választáson egyedül indulnak, kizárva minden esetleges találgatást a választás előtti koalícióról. Pellegrini szerint a Hlas erejét az is mutatja, hogy az első valódi megmérettetésük, vagyis a tavalyi megyei és helyhatósági választás után ők delegálhatták a legtöbb polgármestert. Továbbá leszögezte, a parlamenti együttműködést kizárja az OĽaNO és az ĽSNS képviselőivel.

A Hlas vezetője múlt héten a Nový časnak adott interjújában arról is beszélt, nem tudja elképzelni, hogy Robert Ficóval, a Smer elnökével és korábbi párttársával egy kormányban üljön. Fico erre úgy reagált, tudomásul veszi, hogy Pellegriniék inkább a „liberális utat” választják, és hátrahagyják korábbi értékeiket.

Igor Matovič a Facebook-bejegyzéseiben szintén gyakran utalgat egy leendő liberális koalíció, vagyis a Hlas, az SaS és a Progresszív Szlovákia összeállására.

Pellegrini állítja, nem folytatott tárgyalást az említett felekkel, de nem is utasította el egyértelműen a választás utáni együttműködést.

(nar, Denník N, HN)