Az érsekújvári előadás után a földtulajdonosokat személyes konzultációra várták a hivatal dolgozói
Magyarul is tájékoztattak a csereföldekről
Mintegy kétszázötven, ideiglenesen csereföldet kapott földtulajdonos vett részt azon a tegnapi találkozón, melyet az Érsekújvári Járási Hivatal Földgazdálkodási és Erdészeti Szakosztálya tartott a főtéri kultúrházban. Az érdeklődőket egyéni konzultációra is fogadták a szakemberek.
Bóna Bertalan, a járási hivatal vezetője elmondta, a jelenlévők nyugodtan feltehetik a kérdéseiket magyarul, és az elméleti részt követően az intézet négy munkatársa személyes tanácsadást nyújt az érdeklődőknek.
Csicsai Gábor, a földművelésügyi minisztérium államtitkára felajánlotta, ha a jelenlévők igénylik, magyarul is megtartja az előadását, végül a törvénymagyarázatot előbb magyarul, majd szlovákul foglalta össze. „Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy kissé bonyolultan megfogalmazott a törvény, de fontos, hogy megértsék a gazdák, hogy nem buzerálni akarjuk őket, hanem rendet csinálni. A törvény alapfilozófiája, hogy sok helyen sokan visszaéltek a pótföldek odaítélésével, jöttek kiméretni a saját földjeiket, de nem akarták visszaadni a pótföldeket” – mondta Csicsai.
Parasztember meg nem érti
Az előadásban elhangzott, az Érsekújvári járásban vannak már olyan községek, ahol a földrendezés kapcsán megoldódtak a csereföld-probémák. Ezek közé tartozik például Andód, Pozba, Nagymánya vagy Fűr katasztere.
Körülményes ügyintézés
A törvény további, körülményes magyarázata helyett Csicsai Gábor azt ajánlotta, kérdezzenek a földtulajdonosok, hogy konkrét példákon, válaszokon szemléltethessék, mi a teendő. Többen a felszólalók közül rámutattak, mennyire körülményes az ügyintézés, mennyire nem készségesek azok a cégek, vagy szövetkezetek, amelyekkel tárgyalni próbáltak. Sok esetben nem jutottak közös nevezőre. A nagykéri gazdákkal folytatott beszélgetésből kiderült, míg a fiatalabbak úgy-ahogy eligazodnak a törvénymódosításon, utánaolvasnak a problémának, addig az idősebbek számára ez nagyon komoly probléma. „Már megbocsásson, én még csak utánanézek az interneten, vagy beülök a kocsiba és elmegyek a hivatalba, de hogy ezen az egészen egy egyszerű nagykéri parasztember nem tud eligazodni, az biztos” – jegyezte meg az egyik gazda.
A pótföld nem vész el
Csicsai Gábor lapunkhoz eljuttatott levelében további magyarázatot is fűzött a törvénymódosításhoz. „Ami a kimért pótföldek újraigazolását illeti, aki lekési a február végi időpontot, nem veszti el a pótföldhöz való jogosultságot, csak egy másik paragrafus (12a) alapján kell kérnie annak kimérését, ami több munkát és időt igényel. De az eredmény ugyanaz, továbbra is gazdálkodhat a pótföldön. Ha február 28-ig kéri a pótföldek újraigazolását, akkor a járási hivatal automatikusan, minden további nélkül érvényesíti azt” – áll Csicsai Gábor levelében.
Három fontos feladatuk van a gazdáknak, beadni a kérvényt a pótföldek újraigazolására, kitölteni a táblázatot, melyben azonosítják a tulajdonlapon szereplő adatokat és becsületbeli kijelentéssel igazolni, hogy nem történt komaszáció (tagosítás).
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.