Magyar közösségek Európája

A tanácskozás apropóját az uniós csatlakozás adta, amely a határon túli magyarságnak felemás helyzetet eredményezett, hiszen több ország kimaradt a májusi bővítésből, ami az ottani magyar közösségek további elszigetelődését, lemaradását is eredményezheti. Éppen ezért a fő kérdés az volt, hogyan és miképp lehet majd az Európai Parlamentben (EP) az ő érdekeiket is képviselni, lobbizni értük, de legalább a legmagasabb szinten állandó jelleggel hívni fel sorsukra és helyzetükre a figyelmet. A konferencia másik része amolyan leltárjellegű összegzés volt, mely számba vette – a helyi specifikumok figyelembe vételével – az egy-egy adott államban élő magyarság pillanatnyi kulturális, jogi, politikai, gazdasági és szociális helyzetét. A résztvevőket kedden Szigeti László, az MKP alelnöke, valamint Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, a Fidesz EP-listavezetője köszöntötte. Ez után Gál Kinga alkotmányjogász, az MTA tanácsadója, nemzetközi jogász adott elő, aki koreferátumában kifejtette: míg az EU alkotmánytervezetében kitételként szerepel, miszerint a nemzetisége miatt senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, addig az EU szekundáris, végrehajtó rendelkezéseiben ez a passzus nincs részletezve, hiányzik a specifikus végrehajtási keret, amely ezt számon kérhetővé és a hétköznapokban érvényesíthetővé tenné – akár a most csatlakozott államok számára is. Gál Kinga szerint ennek a lemaradásnak a kiküszöbölése egy olyan, önálló jogkörökkel bíró, az EP vagy az Európa Tanács mellett működő intézmény megalakításával képzelhető el, amely ezeket a jogokat betartatná, számon tartaná és figyelné napi érvényesülésüket. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke szerint Szlovéniában nem igazán vették örömmel a határok légiesülését, s ezt éreztetik is az ottani magyarsággal. Nehezményezte, hogy a jelenlegi budapesti kormány lefaragta az oktatási-nevelési támogatásokat, továbbá, hogy Budapest az EU-csatlakozás előtt nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke szerint kisebbségnek lenni feladatot, állandó küzdést jelent, s az unión belül még hatékonyabb jogérvényesítésre van szükség. Kifejtette: nem elég csak siránkozni és sajnáltatni magunkat, érvényesíteni kell érdekeinket gazdasági téren is. „A Mária Valéria híd jelkép, ugyanakkor önmagában még kevés, hiszen csak egy régebbi, természetes állapot visszaállítását jelenti.

Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője a szlovákiai magyarság jelenlegi állapotát vette górcső alá. „Rengeteg energiánk ment el eddig a túlélésre és főképp a Mečiar-kormányok praktikáinak kivédésére” – jelentette ki a képviselő asszony. Utalt a szlovák alkotmány számunkra kedvezőtlen preambulumára, említette a 34-es alkotmánycikkelyt is, amely a nemzetiségekről szól, viszont nincsenek meg a végrehajtás jogi keretei. A szlovákiai magyarság mindennapi jogérvényesítése még mindig nincs összhangban sem az 1201-es EU-ajánlással, sem az Európai Kisebbségjogi Chartával, ugyanis a kormányt semmilyen jogi norma nem kötelezi arra, hogy ezeket – vagy akár a kisebbségi tanács ajánlásait be is tartsa. Hátrányosan érinti a szlovákiai magyarságot az is, hogy az 1984-ben elfogadott, azóta ugyan többször módosított közoktatási törvény van érvényben. Bauer utalt arra, hogy az utóbbi tíz évben 47 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarság lélekszáma, iskolázottsági szintje elmarad a többségi nemzet azonos mutatóitól, ebből következően pedig anyagi, gazdasági helyzete is rosszabb a többségi nemzet helyzeténél. A magas munkanélküliség a fiatalok elvándorlását eredményezi. Bauer Edit megállapította, hogy a szlovák kormány a nemzetiségi jogok számonkérésekor mindig a polgári elvet szajkózza, nem más, mint álca, ugyanis a kisebbségek jogai is a polgári jogok fogalomkörébe tartoznak. A kormány tehát burkolt, etnikai alapú diszkriminációt érvényesít, amit már az unió is kezd észrevenni. Mint EP-képviselőjelölt ígéretet tett a kárpátaljai, erdélyi, horvátországi magyarok képviseletére is.

Schöpflin György, londoni egyetemi tanár előadásában leszögezte: egy adott államon belül a kisebbségek egyenlősége sosem lehet alacsonyabb rendű, mint az adott többségen belül élőké. Ez viszont szorosan összefügg azzal a nyugat-európai klasszikus polgári értékrenddel, amelynek közép-európai honosítása nagyon nehézkes. Nem beszélve arról, hogy a diktatúrákból ocsúdott államok a kisebbségeik rovására lustálkodják el a polgári társadalom kiépítését, nem céljuk a polgári jogrendszer mielőbbi kiépítése. Schöpflin ugyanakkor szkeptikus az uniós alkotmány elfogadását illetően, szerinte Nagy Britannia ezt meg fogja akadályozni. Éppen ezért még szorosabb francia-német együttműködés várható. „A jelenlegi francia miniszterelnök kabinetjében németek is ülnek. El tudjuk képzelni, például azt, hogy a szlovák miniszterelnök tímjében magyarországi magyarok is dolgozzanak? Ugye, hogy nem... Pedig ez nem is lenne olyan természetellenes” – fejtette ki a politológus. Schöpflin ugyanakkor hozzátette: a diszkrimináció már Nagy-Britannia belpolitikájában is felütötte a fejét, rossz példát mutatva ezzel a kelet-európai államoknak.

Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint manapság Erdélyben lábbal tiporják a demokráciát, s ebben a román kormány éppúgy bűnös, mint az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Ezzel arra utalt, hogy szervezetét az RMDSZ egyetértésével kizárták a nemsokára kezdődő helyhatósági választásokból. Szász szerint Romániát 2007-ben csak abban az esetben szabadna felvenni az EU-ba, ha Székelyföldnek területi autonómiája lesz. Egyúttal felkérte a Fideszt, hogy dolgozzon ki egy, a határon túli magyarságot is átfogó nemzetstratégiát. A vajdasági Ágoston András szerint az a szomorú, hogy az EU-csatlakozás görcsében a határon túli közösségek sehol sem érvényesítik autonómiatörekvéseiket. A politikus ugyanakkor a kettős állampolgárság elfogadását is szorgalmazta, szerinte a vajdasági magyaroknak perszonális autonómiára lenne szükségük. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a magyarság politikai képviseletének és a magyarságnak is súlyos árat kellett fizetnie az adott államok kormányaiban való szerepvállalásért, mert ez az eredeti autonómiatörekvések és az 1990-es évek elején megfogalmazott elképzelések részbeni feladását jelentette. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke megállapította: ők a legjobban fogyó magyar kisebbség, noha a horvát kisebbségi alkotmánytörvény európai mércével mérve is példaértékű. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke nem tudott részt venni a tanácskozás első napján, mivel nem kapta meg a szlovák vízumot, tehát az országba nem engedték be. A konferencia másnapján már ott volt Esztergomban. A közösen elfogadott nyilatkozat kéri az ukrán államot, hogy tegye lehetővé az ottani magyarság képviseletét mind a helyhatóságokban, mind pedig a nemzeti parlamentben, továbbá kulturális autonómiát és adminisztratív területi egységet is követelnek. A dokumentumot Orbán Viktor és Bugár Béla is aláírta.