Magyar Házzá alakítják a losonci Szilassy kastélyt

Losonc. A város a maga történelmi múltjával, értékeivel jeles szülötteivel évszázadok óta fontos szerepet játszott a magyarság életében. Nógrád megye északi részének természetes gazdasági, kereskedelmi, ipari és kulturális központja volt, gazdag művelődéstörténeti és irodalmi hagyományai a maroknyi itt élő magyar által máig élnek. A református egyház, az első csehszlovák állam ideje alatt, teológiai szemináriumot működtetett itt és itt van az utolsó bástyája a középfokú szlovákiai magyar pedagógusképzésnek. Egyre erősödő óvodai oktatás, Kármán József nevét viselő magyar alapiskola, kulturális központ, színkör és polgári társulások egész sora működik a városban. Az 1999-ben alakult Losonci Polgári Kör azt a célt tűzte maga elé, hogy megpróbál helyet teremteni és otthont adni a losonci magyar szellemi életnek. Megalakulása után a Csemadok által a város tulajdonában lévő, hajdan az iparoskört szolgáló épületegyüttest szerette volna erre a célra megszerezni, ám erről a szándékról le kellett mondani. Sem az épület állaga, sem a város vezetésének hozzáállása nem volt megfelelő, így más megoldást kellett keresniük. ĺgy került előtérbe a Szilassyak, egy igen régi losonci nemesi család kastélya, amely ekkor egy csődbe ment vállalkozóé volt, és amelyet éppen eladni készültek. Szinte ugyanekkor indult a Magyar Házak program is és a szerencsés csillagállás, sok intézkedés, kapcsolatkeresés után a Polgári Kör elindíthatta a kastély Magyar Ház céljaira való megszerzését. 2,1 millió koronát kellett gyorsan előteremtenie a Polgári Körnek, hogy a kastélyt megvehesse. Az Illyés Alapítvány akkori vezetése ésszerűnek és indokoltnak tartotta a vásárlást, az üzletet nyélbe ütötték és a Szilassy kastély a szlovákiai református egyház tulajdonába kerülhetett. Az egyház pedig megegyezhetett a Losonci Polgári Körrel az épület használatba vételéről és a felújítás elkezdéséről. A kastélyépület Magyar Házzá alakulása építészeti szempontból is kihívás. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az épületet sok mindenre használták, rengetek nem szakszerű beavatkozást, átépítést vittek benne véghez, mégis megmaradt egy impozáns, jól kihasználható és reprezentatív épületnek. Bár a losonciak voltak az úttörők a Magyar Ház programban, mégsem Losoncon nyílt meg az első ilyen intézmény. Az átépítéshez, felújításhoz hatalmas összegre van szükség. Az épület teljes tetőcserére szorult, teljes víz, csatorna és villanyhálózat cserére van szükség, az indokolatlan és szakszerűtlen toldásokat el kell távolítani, meg kell oldani az épület fűtését. Van munka bőven, a felújítás teljes költségvetése meghaladja a 16 millió koronát. Erre a célra a vásárlásra szánt összeggel együtt eddig hat és fél milliót sikerült pályázati úton szereznie a Polgári Körnek. Saját erőből és nagylelkű szponzorok segítségével már az épület kitakarításánál sikerült több százezer koronát megspórolni. Az épületből több mint 120 teherautónyi törmelék és bontott anyag elszállításának költségeit egy nagylelkű, teherfuvarozással is foglalkozó vállalkozó állta. Az épület most már eredeti térbeli beosztásával, kitakarítva és a belső szerelési munkálatokra előkészítve várja a munka további folytatását. Az építkezés szervezését, a pályázatok írását, az elszámolásokat, a napi gondokat javarészt a Polgári Kör két tagja végzi. Fábián László elnök, aki vállalkozó és Hahnné Duray Éva, aki a losonci Magyar Kulturális Központot is vezeti. Ők nagyon bizakodóak, hiszen ha elegendő pénz állna rendelkezésre akár egy éven belül átadhatnák rendeltetésének az épületet. Mivel még megközelítőleg tíz millió hiányzik a befejezéshez, nincs más mód, mint újra és újra pályázatokat írni, támogatókat keresni, források után kutatni. Remélik, hogy a magyarországi alapítványok figyelembe veszik ennek a nagy volumenű és fontos beruházásnak a súlyát és sikerül fokozatosan megszerezni a még hiányzó támogatást. „A jelenlegi magyar kormány azt ígérte, támogatásból nem lesz kevesebb. Ha ez így lesz, akkor ha több évbe kerül is még, ha számtalan pályázatot meg is kell írni, akkor is meg fogjuk csinálni Losoncon a Magyar Házat. Otthont akarunk teremteni benne nemcsak a város, hanem a széles környék magyarságának is. A művelődés, kikapcsolódás, a társadalmi élet központját kell megépíteni. Olyan helyet, ahová szívesen betér az idegen is, ahol jól érzi magát, ahol olyan szolgáltatások, programok és kulturált környezet fogadja, ahova szívesen visszatér majd és amelynek hírét viszi bármerre is jár. A mi türelmünkre, kitartásunkra remélhetőleg felfigyelnek majd, és bejut a köztudatba a Szilassy kastély, a losonci Magyar Ház” – mondja Fábián László a Polgári Kör elnöke. Az épület fenntartási és működtetési költségeit is kiszámították, mai árakon ez 70–75 ezer koronát jelent havonta. A háznak ezt az összeget ki kell termelnie és erre elkészültek a tervek, keresik azokat a vállalkozókat, jogi személyeket, akik ebben a patinás épületben szeretnék működtetni vállalkozásukat. A tetőtér beépítésekor eleve számoltak vendéglátói kapacitással, tervezik egy magyar vendéglő megnyitását is, de ugyanígy szerepel Kármán emlékszoba és helytörténeti kiállítás kialakításának terve. Klubhelyiségeket kívánnak nyitva tartani, amit a város idősebb és fiatalabb korosztálya egyaránt látogathat. A Polgári Kör a losonci Kossuth szobornak a Magyar Házat övező kastélykertben kíván méltó helyet adni. Terv, akarat, ötlet van bőven Losoncon. A tenni akarás remélhetőleg meghozza gyümölcsét.