Igor Matovič pénzügyminiszter első költségvetése – saját bevallása szerint – leginkább a spórolásról és kulcsfontosságú reformokról fog szólni.
Ma kellene elfogadnia a kormánynak a jövő évi állami költségvetést
Ma kerül a kormány asztalára a jövő évi állami költségvetés pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezete, amelyet – az elfogadást követően – legkésőbb péntekig el kell küldeniük véleményezésre az Európai Bizottságnak is. A szaktárca javaslata nem mindenki tetszését nyerte el.
El kell kezdenünk spórolni, és végre kell hajtanunk a legfontosabb reformokat – nagyjából ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára a jövő évi állami költségvetés tervezetét Igor Matovič pénzügyminiszter. A szaktárca által közzétett javaslat szerint a szlovák államkassza bevételei jövőre 19,97 milliárd euró körül mozognak majd, míg a kiadások elérik a 25,45 milliárd eurót, vagyis ez utóbbiak nem egész 5,5 milliárd euróval haladják majd meg a bevételeket. „Az államháztartás hiánya így a bruttó hazai termék (GDP) 4,94 százaléka lesz. Ez nagyjából 3 százalékponttal alacsonyabb a kormány által az idei évre tervezett deficitnél, vagyis a spórolás szándéka egyértelmű” – nyilatkozta Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.
Ki kap több pénzt?
Nem mindenkinek kell számolnia azonban megszorításokkal. A pénzügy szerint négy olyan ágazat van, amely az ideihez képest is nagyobb összeghez juthat, ha a javaslatára a parlament is rábólint. Az oktatásügy idei évre kapott 3,57 milliárd euróját jövőre további 459 millió euróval fejelik meg, aminek elsősorban az óvodák és a regionális iskolák asszisztensei örülhetnek. A rossz hír ugyanakkor, hogy a tanári bérek növelésére egyelőre nem találtak pluszforrásokat. Több pénz jut a szociális szférának is: az idei 12,9 milliárd euróhoz képest jövőre ez 445 millió euróval lesz nagyobb. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint több pénz jut családtámogatásra, de az egészségkárosultak, a hajléktalanok és a nehéz helyzetben levő nők támogatására is. Az egészségügybe idén csaknem 6 milliárd eurót pumpáltak, ami jövőre újabb 411 millióval nőhet. A Vladimír Lengvarský által vezetett egészségügyi tárca például 57 millió eurót fordíthat a kiemelt csoportok gyógyszertámogatására. Nagyjából 350 millió euróval többre számíthat a közlekedés is, amely idén 1,71 milliárd euróból gazdálkodhatott. „A pluszforrásokból elsősorban a közúthálózatot, a vasúti infrastruktúrát és a tömegközlekedést szeretnénk modernizálni” – áll a pénzügy indoklásában.
Nem mindenkinek tetszik
A pénzügy által előterjesztett javaslattal nem mindenki elégedett. A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány képviselőiből álló érdekegyeztető tanács szerdai ülésén például nem sikerült dűlőre jutniuk a feleknek. Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke szerint ők eleve elutasító állásponttal érkeztek az érdekegyeztető tanács ülésére, amit az egészségügy szerintük elégtelen támogatásával magyaráztak. A legtöbb kifogása a költségvetéssel kapcsolatban azonban a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) van. „Ez a költségvetés újra arra épül, hogy az önkormányzatok fogják finanszírozni az állam működését, miközben egyáltalán nem veszik figyelembe az önkormányzatok elvárásait” – nyilatkozta Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője, aki szerint épp ezért nem értenek egyet a pénzügy által előterjesztett javaslattal.
Nem kímélte a pénzügyminisztert az ellenzék sem. „A 2022-es költségvetés az eladósodás és az elszegényedés büdzséje. Az összeállítói egész más anyagi helyzetben vannak, mint a lakosság nagy része, így nem is lehetnek tisztában a helyzetükkel. Az orvosok, a nővérek és a tűzoltók fizetése csak a törvény által megszabott mértékben nő majd, és megfeledkezhetnek a béremelésről az állami alkalmazottak is” – állítja Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke, aki szerint a kormány nem teljesíti a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak tett ígéreteit sem.
Szükséges reformok
Tegnap a pénzügyminiszter is elismerte, hogy a tárcája által bemutatott javaslat még változhat. „Ahhoz, hogy a pluszforrásokhoz hozzájuthassunk, elengedhetetlenek a reformok. Elsősorban a nyugdíjreform, valamint a kiadási plafonról és az adósságfékről szóló jogszabályok. Ha a kormánypártoknak nem sikerül egyezségre jutniuk ezekkel kapcsolatban, akkor a pluszforrás is kevesebb lesz” – ismerte el a tárcavezető, aki szerint több százmillió euró a tét.
(mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.