<p>Eredetileg a nyugdíjasok és a gyermekgondozási szabadságon lévő szülők helyzetéről is tárgyalt volna tegnap az érdekegyeztető tanács, a tanácskozás lapzártánkig nem ért véget.</p>
Lassabban nőhet az öregségi nyugdíj
Annyi szivárgott ki mindössze, hogy például a sör, a dohányáru, a gyógyszer és az üzemanyagok jövedéki adójáról szóló tárgyalást mára halasztják, mint ahogy az áfaemelésről és a nyugdíjvalorizációról szóló javaslat megtárgyalását is.
A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőinek tárgyalása előtt a Szakszervezetek Konföderációja kiadott egy nyilatkozatot, miszerint nem ért egyet a kormány által tervezett megszorító intézkedésekkel, az adó- és járulékterhek növelésével. A tegnapi tárgyalás legfontosabb pontja a szociális biztosításról szóló törvény módosításának vitája volt, a jogszabály legsarkalatosabb része pedig a nyugdíjvalorizáció módjának megváltoztatása. A szociális minisztérium javaslata szerint a nyugdíjak 2012-től, az eddigi gyakorlattal ellentétben, csak az éves infláció mértékének megfelelően emelkednének, ám ennek részleteiről csak ma döntenek.
Jelenleg a második Dzurinda-kormány által bevezetett ún. svájci koefficiens alapján történik a valorizáció. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak emelkedését az országos átlagbér növekedésének és az éves infláció arányában számítják ki: az emelkedés mértéke az átlagbér növekedésének fele és az infláció fele, a két adatot összeadják, így jön ki az aktuális nyugdíjemelés nagysága. E valorizálási módnak köszönhetően a nyugdíjak évente viszonylag észrevehető nagyságban nőttek, 2009-ban például csaknem 7%-kal, 2010-ben pedig 3,05%-kal. A jövő januártól 1,8%-kal nőnek a nyugdíjak, ám ha már most bevezetnék a kormány által szorgalmazott új valorizálási módot, az 1,8 helyett csak 0,8%-kal emelkednének a nyugdíjak, ennyi volt ugyanis most az első féléves infláció. Ez azt jelenti, hogy míg a jelenlegi módszerrel számítva januártól a 352 eurós öregségi átlagnyugdíj 6,40 euróval emelkedik, az új módszert alapul véve csak 2,88 euróval nőne.
Az érdekegyeztető tanács napirendi pontjai közt szerepelt a gyermekgondozási segélyről szóló törvény módosítása is. Eszerint a gyermekgondozási szabadságon lévő szülő a törvény életbe lépése után a gyes ideje alatt is vállalhatna munkát, a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem veszíti el a gyes-jogosultságot. További javaslat, hogy 300 euróra nőne a gyermekgondozási díj, az úgynevezett bölcsődepénz. (sán, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.