Kötelező kétnyelvű feliratozást 20% felett

Dunaszerdahely. Pázmány Péter polgármester tegnap arra hívta fel Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár figyelmét, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem rendezi kellőképpen a kétnyelvű feliratok használatát. Jelenlegi formájában a törvény csak lehetőségként említi a kétnyelvű feliratozást, így a csaknem 80 százalékban magyarok lakta csallóközi városban az önkormányzat jogi eszköz híján nem tudja elérni, hogy a boltokban és másutt kétnyelvűek legyenek a cégtáblák és a feliratok, jóllehet a képviselő-testületben több alkalommal sürgették a kétnyelvűség elvének alkalmazását ezen a területen. A polgármester szerint a megoldás az lenne, ha azokon a településekben, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a törvény kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratozást.

Jaroslav Chlebo nem zárkózott el ez elől, de mint mondta, a törvény módosítása a parlament kezében van. „Tárcánk az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájához való csatlakozáskor abból indult ki, hogy annak olyan részeit vegyük át a hazai gyakorlatba, amelyek összhangban vannak a már meglévő jogi helyzettel” – válaszolta arra a felvetésre, hogy mit tett a külügyminisztérium az utóbbi négy hónapban annak érdekében, hogy a januártól hatályos charta rendelkezéseinek megfelelően módosítsák az egyes törvényeket. Ez a koalíciós tárgyalások témája is volt, s ezen a fórumon átment ez a megoldás, fűzte hozzá. Mint mondta, ezért nem lát okot arra, hogy a külügyi tárca lépjen az ügyben. Az államtitkár ugyanakkor nehezményezte, hogy még életbe sem lépett a nyelvi charta, már valamikor tavaly ősszel el is készült egy elemzés alkalmazásának módjáról. Jaroslav Chlebo nem volt hajlandó felfedni, hogy ki az elemzés készítője, annyit árult el, hogy az illető az MKP háza táján keresendő. „Meggyőződésem, hogy a dokumentum szerzője önként jelentkezik”– fűzte hozzá. Egyúttal bírálta a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényhez való hozzáállást. Mint mondta, ahelyett, hogy gyakorlati alkalmazására helyeznék a hangsúlyt, állandó nyomás tapasztalható, amely arra irányul, hogy Szlovákia újabb és újabb kötelezettségeket vállaljon. Pedig szerinte a meglévő törvények sem érvényesülnek maradéktalanul, éppen ezért ezek gyakorlati alkalmazására kellene összpontosítani, nem pedig kibúvót keresni a kisebbségi nyelvek chartájában. Ez az elvi ellentmondás, amely miatt a külügyminisztérium szembe találja magát az MKP egyes képviselőivel. Chlebo szerint a nyelvi charta egyébként is kulturális jellegű dokumentum, amely a kihalás veszélyével szembenéző nyelvek védelmét szolgálja. A magyart ez nem fenyegeti, jegyezte meg. Nem vonta kétségbe ugyanakkor a közbevetést, hogy a charta főként arról szól, hogy általában minden kisebbségi nyelv fejlődéséhez meg kell teremteni a feltételeket. Jaroslav Chlebo végezetül hangsúlyozta: „Nem zárkózom el az elől, hogy erről a kérdésről beszéljünk, de szerintem tisztázni kell a lépések egymásutániságát és ütemét, hogy elérhessünk valamiféle eredményeket, ne pedig légvárakat építsünk”. (pve)