Kossuth-emlékek nyomában

Görföl Jenő: „Sok hazai magyar település kötődik az 1848/49-es szabadságharchoz, a könyveknek talán ott a helyük a községi vagy középiskolai könyvtárak polcain.” Somogyi Tibor felvételeMár hatodszor találkoznak a honi magyar helytörténészek, érdemes hát összegezni az évenkénti tanácskozások eddigi témáit.

1997-ben, az első összejövetelen a kitelepítések ötvenedik évfordulójára emlékeztünk, 1998-ban – másfél száz év távlatából – a szabadságharc volt a téma, 1999-ben a Csemadok megalapításának ötvenedik évfordulója, tavalyelőtt a millecentenárium, 2001-ben pedig a szlovákiai magyar helytörténetírás volt a vezérfonal. Idén ünnepeljük Kossuth születésének 200. évfordulóját, ezért már tavaly elhatároztuk, hogy a nagy történelmi személyiséggel foglalkozunk. Mindig megszólítjuk a szlovákiai magyar amatőr helytörténészeket is, hogy találkozhassanak hivatásos történészekkel, muzeológusokkal, levéltárosokkal, s útmutatást kaphassanak tőlük. Rendezvényeinken mindig találunk időt arra is, hogy az amatőr helytörténészek beszámoljanak munkájukról. Elhozhatják saját kiadványaikat, megvásárolhatják másokét, véleményt cserélhetnek.

Több referátum is a hazai Kossuth-szobrok történetével, sorsával foglalkozik. Milyen előadásokról van szó?

Kevesen tudják, hogy Szlovákiában hol volt vagy van szobor, illetve emléktábla. Alkalmat kínálunk azoknak a hazai helytörténészeknek, akik komolyabban foglalkoznak Kossuth és kora kutatásával. Köteles László képviselő a kassai honvédszobor történetéről, illetve a szerencsére már felújított margonyai Dessewffy-sírboltról számol be. A dobsinai, illetve a rozsnyói Kossuth-szoborról Tököly Gábor tart előadást. Az egykori dobsinai Kossuth-szobor ma Magyarország területén található; eladták vagy átvitték. A legtöbbet emlegetett rozsnyói Kossuth-szobrot a város egyik toronyépületének fűtőházában tartják, azért, mert csak ott lehet daruval hozzáférni. A hatalmas öntvényt restaurálták, s ha a rozsnyóiak elhatározzák, hol álljon, már semmit sem kell a szoborral csinálni, csak elhelyezni. A losonci Kossuth-szobrot a füleki múzeumban tárolják; ennek történetét rendezvényünkön Böszörményi István idézi fel. Szabó Iván az érsekújvári Kossuth-szoborról ad elő. Az a fő, hogy beszéljünk e szobokról és tájaink Kossuth-kultuszáról. Az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid születésének is idén van a 200. évfordulója. Bár ősszel Szepsiben szervezünk egy Dessewffy-konferenciát, Bona Gábor, a budapesti Hadtörténeti Intézet munkatársa már Udvardon is előad a honvéd tábornokról.

Szó esett a Kossuth-kultuszról. Udvardon azzal is több előadás foglalkozik, hogy miként őrizte meg Kossuth emlékét a magyar néphagyomány.

A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársa, Reznák Erzsébet az alföldi Kossuth-hagyományokkal ismertet meg bennünket. Hazai viszonylatban Liszka József tett ezen a téren a legtöbbet; kutatási eredményeit Kossuth és az 1848/49-es szabadságharc a szlovákiai magyarok folklórjában címmel összegzi.

A szervezők szeretnék, ha minél többen lennének jelen az udvardi találkozón. Mik a részvétel feltételei?

Sok meghívót postáztunk, de az a tapasztalatunk, hogy ezek több oknál fogva nem mindig „jutnak el” a címzettekhez. Ezért a meghívó nélküli érdeklődőket is szeretettel várjuk április 27-én reggel kilenc órától az udvardi művelődési házba. A felsoroltakon kívül számos más érdekes előadás is elhangzik. Az étkezést és a rendezvényünkről kiadott dokumentumot mindenkinek díjmentesen biztosítjuk. Ha valaki távolabbról, már április 26-án érkezik Udvardra és a községi hivatalban a 035/6484079-es telefonszámon Kusý Károly alpolgármesternél legkésőbb csütörtökön napközben jelentkezik, annak ingyenes szállást is biztosítunk, sőt ha csak vasárnap reggel tud hazautazni, szombatról vasárnapra virradó éjszakára is. Az útiköltséget a résztvevők maguk állják.

A rendezvényen kedvezményesen megvásárolhatók Kossuthról és koráról szóló kiadványok is.

Bona Gábor munkáiról van szó. Az egyik Kossuth tábornokairól és a törzstisztekről megjelentetett könyv új, bővített kiadása, és a 4000 forintos ár helyett 2500 forintért, illetve az annak megfelelő összegű koronáért megvásárolható a konferencián. Féláron, 3500 forintért, vagy ugyanekkora értékű koronáért a szerzőnek a szabadságharc tisztjeiről, honvéd hadnagyairól kiadott háromkötetes összeállítása is megvehető. Sok hazai magyar település kötődik a szabadságharchoz, a könyveknek talán ott a helyük a községi vagy középiskolai könyvtárak polcain.

Sok konferencia anyaga nem jelenik meg nyomtatásban. A mostani rendezvénynek ebből a szempontból mi lesz a sorsa?

Az előadásokat mindig magnószalagra rögzítjük, tehát a mostani konferencia anyaga utólag megjelenhet. Ha másként nem, az előadásokat a Pro Patria Honismereti Szövetség Patria címen induló, remélhetőleg néhány hónapon belül megjelenő negyedévi lapjának első számában közölhetjük.