Könnyebb lesz a letelepedés

Lamperth Mónika szerint Budapestnek határozott szándéka minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgalTASR-felvétel)Lamperth Mónika magyar belügyminiszter szerint Budapestnek határozott szándéka minden lehetséges módon támogatni a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal. A tárcavezető ezt még a honosítási eljárás egyszerűsítését célzó törvénytervezetek általános parlamenti vitájában szögezte le, s hangsúlyozta: a cél az, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen. Ez nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését jelenti.

Az idegenrendészeti normát kiegészítették a nemzeti vízum új intézményével, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet; ugyanakkor az igénylőt nem jogosítja fel munkavállalásra, sem tanulásra. Az új idegenrendészeti törvény jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésről szóló uniós irányelv átültetésével. Az ellenzék javaslatára a magyar nemzetiségűek már a kérelemben is használhatják a magyar nevüket, többen válnak jogosulttá családegyesítési célú tartózkodási engedélyre, és nem vizsgálják a lakhatás vagy a megélhetés feltételeit akkor, ha az idegennek magyar állampolgárságú gyermeke van. A Népszabadság című magyarországi lap a honosítási eljárás megváltoztatásával és a nemzeti vízum bevezetésével kapcsolatban emlékeztetett: a nemzeti felelősség programja emellett célul tűzte ki a határon túli magyarok alkotmányos státusának rendezését is, ám egyelőre nem tudni, ez a kettős állampolgárságot jelenti-e, melyről a határon túli szervezetek képviselői továbbra sem mondtak le. „Az említett program ötödik pontja valóban az alkotmányjogi státusz megteremtése, és ezzel összefüggésben valamiféle magyar úti okmány megadása. Ezen még dolgozunk, a hétfőn elfogadott két törvény nem erről szól” – szögezte le az Új Szónak Avarkeszi Dezső. Hozzátette: a nemzeti vízumról meg kell majd állapodni a szomszédos országokkal, ami már nem az előterjesztők, hanem a Külügyminisztérium feladata. Bár a norma csak januártól lép hatályba, a kormánymegbízott értesülései szerint már elkezdődtek a megbeszélések.

A kormánymegbízott pozitívan értékelte, hogy a parlament egyhangúlag bólintott rá a törvényekre. Két négypárti egyeztetés volt: amikor a kormányhoz benyújtották az előterjesztést, akkor megegyeztek a törvények alapgondolatában; valamint megállapodtak, hogy amikor a kabinet az Országgyűlés elé terjeszti a javaslatot, tartanak egy újabb négypárti egyeztetést, hogy megvizsgálják, nem kell-e pontosítani a tervezeteket. „Erre sor került, s ennek alapján, közös megegyezésre változtattunk menet közben még néhány dolgon a családegyesítés – célú letelepedéssel kapcsolatban. Ennek értelmében aki e célból kér tartózkodási engedélyt, az januártól ugyancsak könynyebben juthat hozzá” – tette hozzá Avarkeszi. (sza, m)