Komolyan kell venni

A Szlovák Tudományos Akadémia társadalomtudományi intézete nem hirtelen elhatározás nyomán választotta ezt az aktuális témát. Štefan Šutaj a szervezők nevében elmondta, már egy évvel ezelőtt meghirdették, miről fog szólni a konferencia, így a politikai naprakészség tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. A bizottság korábbi összejövetelein már szó esett a német, a zsidó és az ukrán kisebbségnek a többségi nemzetekre gyakorolt hatásáról, Kassát magyar múltja miatt választották helyszínül.

Šutaj elárulta, hogy az utóbbi időben felkínálták ugyan a segítséget a politikusoknak, ám azok egyelőre nem éltek a lehetőséggel, hogy történészek világítsák meg számukra a beneši rendeletek lényegét. „Sok politikus érdeklődik a történelem iránt, ezért nem értem, miért nem kérnek tőlünk tudományos, elfogulatlan elemzéseket e bonyolult kérdéssel kapcsolatban. A korszakot elemző kiadványok nem jutnak el sem a diplomatákhoz, sem az utca emberéhez. Ezért sok a félreértés, a leegyszerűsítés, és többen tájékozatlanul mondanak véleményt az ügyben” – mondta Štefan Šutaj.

Rudolf Slansky cseh nagykövet lapunk kérdésére elmondta: „Orbán Viktor Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseivel véget ért a viccelődés, efölött már nem lehet szemet hunyni. Mindent a maga történelmi viszonylataiban kell nézni. A szövetségesek abban az időben igyekeztek stabilizálni a térséget, megakadályozni a harmadik világháború kitörését, több száz millió ember halálát”. A nagykövet szerint a ma már egyértelműen múltnak számító Beneš-dekrétumok a maguk idején fontos szövetségi jogviszonyokat határoztak meg.