Költészet és játék a Várszínházban

A különleges produkcióhoz a rendezőnek sikerült megnyernie Törőcsik Marit, aki az anya szerepét játssza a darabban. A legismertebb színésznőnk – akinek a magyar színjátszás nagyasszonya titulus is kijár – vendég a Gyulai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház közös produkciójában. A szereplők közül mindenképpen kiemelendő a fiút játszó Trill Zsolt, aki talán a legtehetségesebb fiatal magyar színész. Az előadása erénye azonban nem az egyéni színészi játékban rejlik, hanem az összeforrt csapatmunkában. Törőcsik Mari, Trill Zsolt és valamennyi színész alárendelte magát az újraalkotott műnek.

Vidnyánszky Attilát jól ismerheti a Várszínház közönsége, hiszen az ő rendezésében, tavaly nyáron, Csokonai Karnyónéját mutatták be itt a Beregszászi Színház művészei. Eperjes Károly, Gáspár Sándor is csatlakozott a kárpátaljai társulathoz, a két jól ismert, nagyszerű magyar színész kitűnő alakítása mellett is feltűnő volt Trill Zsolt briliáns játéka. Egy másik színpadon, a Bazilika előtt, tavaly egy másik produkciót is láthattunk a beregszászi Illyés Gyula színház tagjaitól. Igaz, itt a főszereplő Hobó volt, és a darab a legendás Vadászat. Ezt az előadást is Vidnyánszky Attila rendezte.

A most színpadra kerülő darab szerzőjét, Juhász Ferencet Vidnyánszky az egyik legnagyobb magyar költőnek tartja. Juhász Ferenc 1955-ben írta A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című epikus verset, Bartók Béla Cantata profana című világhírű zeneműve inspirációjára. A zeneszerző a kilenc csodaszarvas román eredetű népi regét dolgozta fel művében.

Az előadás balladaszerű megszólaltatásban, látványos színpadi képekkel, zenével, tánccal jeleníti meg a mondanivalót, végigkíséri a műben szereplő fiút kiválasztott útján, a titkok kapujáig.